Pósa Emma élete [Szjg ff] /Befejezett/

Február 14

Az elmúlt hónapok unalmasan teltek. Újra szőke lettem. Cortezzel együtt vagyunk.

Hogy boldog vagyok-e?
Nem teljesen, de ez nem számít. Tőlem mást várnak. Nyilván Cortezzel vagyok a legboldogabb. Vagyis csak vele vagyok boldog.

Jövőre 11.- es leszek. Hatalmas lépés. Ja és ma beszédet kell tartanom az egész iskola előtt.

Reggel Cortezzel sétáltam a sulihoz.

- Van számodra valamim- állítottam meg és kivettem a táskámból egy albumot amiben 5 éves korunk óta minden közös képünk benne van

- Azta. Nekem is van valamim, de ez nem ilyen jó

Úristen nagyon jó ajándékokat(!) kaptam
Egy ékszerdobozt amiben volt egy gyűrű, egy fülbevaló és egy szív alakú nyaklánc amiben van egy közös képünk

- Imádom! És téged is!- ugrottam a nyakába, de elborultunk és a járdán fekve csókolóztunk

- Antai-Kelemen és Pósa ez egy iskola!!! Ne itt éljétek ki magatokat!!- üvöltött Máday. Észre sem vettük, hogy itt a suli. Ma péntek van. És ma Valentin bál is lesz. Ahova csak párra lehet menni

Most jön a beszédem. Izgulok

- Szóval- kezdtem- a nevem Pósa Emma és a 10.b osztályba járok. A szerelemről kellene beszélnem. Ezt szerintem már mindenki átélte. Biztos van mindenkinek egy olyan ember, akit ha meglát akkor hevesesbben ver a szíve vagy úgymond pillangók lesznek a gyomrában. Ez egy természetes dolog. Nehéz erről beszélni, mert én most élem át a szerelmet és ez olyan mintha teljesen rabul ejtene egy érzés amitől nem akarok szabadulni. Olyan, hogy ha nincs velem akkor elveszettnek érzem magam. Nem tudnám elképzelni a napjaimat nélküle, mert akkor nem lennék önmagam. Sokan mondják, hogy a szerelem csak illúzió és nem létezik. Ezek az emberek nem találták még meg azt az embert akiben megbízhatnak, beszélhetnek vele bármiről és nem kell előttük megjátszania magát. Nekem szerencsém volt megismerni az én szerelmem. Sokan nem tudják, hogy ő az én szerelmem. Ez mindig így volt. Ő az az ember akivel elképzelem a jövőm. Ő az aki miatt megéri felkelni. Ő Cortez, az én szerelmem. És minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek. De bármit meg lehet oldani. Szóval ja. A szerelem jelen van a mindennapokban. És ha az én szerelmem most hallja, hogy én itt mit dumálok, akkor csak annyit üzenek neki, hogy szeretlek és este találkozunk 😉

Óriási tapsot kaptam és Cortez kifutott a tömegből és mindenki előtt megcsókolt. Én nem ellenkeztem.

Hazafelé együtt mentünk.

- Szóval este?

- Már ha te is...- ez voltam én

- Én mindennél jobban vágyok rád. Csak nem hittem volna, hogy ilyen hamar szeretnéd

- De csak veled. Ja és én még nem...

- Hát még én sem

- Akkor a bál után nálad alszok oki?

-oké

Hazamentem és a bálra készülődtem:

Cortezzel is fotózkodtam

A bál jó volt. Aztán az esténk is .. khm khm.... de az csak kettőnkre tartozik.