Pósa Emma élete [Szjg ff] /Befejezett/

Szeptember 3

Rengeteg dolog történt velem az elmúlt időben. Idén csak egy normális évre vártam. Hülyeség volt. Ott álltam a konyhában, de nem egyedül. Velem szemben Cortez anyja állt.

- Figyelj Emma! Csak beszéljük meg és akkor nem érhet semmi bántódás- nézett rám ártatlanul, bennem pedig különböző érzelmek tomboltak. Dühös voltam azért amit Lizával és Cortezzel tett, aggódtam, nehogy megtalálja Cortezt, féltem, hogy vajon velem mit fog tenni.

Én csak cinikus mosolyra húztam a számat és gúnyosan tapsoltam.

- Bravó Viktória( nem tudom, hogy tényleg így hívják-e, de nem jutott más eszembe és nem ugrik be az igazi neve sry írói szerk.) Nem hinném, hogy gondolkodtál már azon, hogy hogyan süt a nap a börtönben. De nem kell tovább gondolkoznod, mert amint Cortez elmegy a rendőrségre feljelenteni, azután úgy is megtudod. Igazán remek szülő vagy. Ja és ha most "bántódásom" esne akkor az kiskorú bántalmazáanak minősülne, mivel én még csak 17 vagyok, ja és ne is beszéljünk az illetéktelen behatolásodról. Szóval a helyedben én nem fenyegetőznék, merr most szarban vagy.- világosítottam fel, majd egy győztes mosolyt vilantva kitessékeltem. Ez meleg helyzet volt

Pár perccel később egy nagy dörgést hallottam és egy puska golyó suhant el a fülem mellett. Tudtam, hogy nem maradhatok itt tovább ezért futólépésben indultam meg a hátsó ajtóhoz, ami a szabadságot jelentette nekm. Csak futottam és futottam, amíg bele nem botlottam valakibe. Ki hitte volna, hogy az ellenségem az...