9.

50 3 0
                                    

David szemszöge
~Visszaemlékezés~
~Tegnap~

Mikor megcsokoltam Lexyt, mintha egy régi érzés jött volna vissza. Hazaérve apám egyből megtámadott engem.
-Fiam, te merre voltál?
-Hazakisertem őt
-És mi történt? Volt valami?
-Nem a te dolgod. -mondom
-De nekem is közöm lesz, ha elveszed feleségül.
-Majd akkor igen, de addig is az én dolgom lesz. Nem akarom MEGINT elveszteni.
-Értem fiam, hagylak is téged -mondta majd tovább ment.
Bementem a szobámba, majd elővettem anyum képét, amit még kiskoromba kaptam tőle, mielőtt itthagyon végleg. Lehet hogy fura, de kiskorom óta ahhoz a képhez beszélek, mert csak így őrzöm meg az emlékét.
-Szia anya. Egy újabb érdekes nap telt el. Képzeld, tudod, van az a lány, akinek Lexy a neve. Ma sikerült megcsókolnom őt, amit mindketten élveztünk, és még azt képzeld el, hogy elfogadta a csokor rózsát. Huhhh......-sóhajtott egy nagyot- régebben is ilyen aranyos volt. Kár, hogy az autóbalesetben elvesztette az eszméletét.-mondtam majd láttam hogy este 9 óra van. Visszateszem a képet a helyére, majd az esti rutinom után lefeküdtem aludni. Nem kellett sokat várnom, már el is aludtam.

Yeeeeeey
<3

Skaterboyba szeretve (Befejezett)Où les histoires vivent. Découvrez maintenant