Skaterboyba szeretve (Befejezett)

6.

Csenge szemszöge

Lexyt mintha a föld nyelte el volna, úgy tűnt el. Törin a tanár bejelentette, hogy elmarad az utolsó három óránk, így hazamehetünk. Én még vártam Lexyre, hátha visszajön, de helyette a barátom jött oda hozzám.
-Szia Csengi -köszönt nekem a becenevemen (amit egyedül neki engedek meg).
-Szia, te nem láttad véletlenül Lexyt? -kérdezem tőle, hátha többre jutok.
-Asszem láttam őt -mondja- egy gördeszkás sráccal ment el.
-Oh....-mondom meglepődve. Ilyet még soha nem csinált, hogy random emberekkel megy össze vissza.
-Hát eléggé "oh", mert a szertál felé mentek. -mondja és én a padlót vakolom az állammal. Hogy mi?!
-De miért? Miért ment el úgy hogy nem szólt? -szomorodtam el.
-Ne lógasd az orrod. Pont ezért jöttem én ide. -mondja drága barátom aki a két kezünket összekurcsolva indul el velem ki a suliból. Kiérve megpillantjuk néhány haverját, akik engem valamiért jól végig mérnek. Nemtom' miért, csak egy fekete farmer, egy bakancs és egy kék pulcsi van rajtam. Na mindegy.
Elkisér a buszmegállóba, ahol még annyi ember sincs, hogy azt mondjam, hogy kihalt az emberiség. A buszomra várva elkezdünk beszélgetni minden hülyeségen. Például mi lett volna akkor, ha a miniszterelnök helyében Vlagyimir Putyin lett volna. Na ezen csak röhögtünk egy jót. Annyira eltelt az idő, hogy beállt a busz. Egy szenvedélyes csókkal búcsúztak el tőle, később már a buszról integettem  le barátomra, aki a levegőbe dobott egy csókot, amit ablakon keresztül elkapva a szívembe zártam. Mikor elindult a busz, egy hosszú integetés után csak az útra tudtam figyelni a legjobban.
Hazaérve köszöntem a tesóimnak, nekiláttam a leckének, majd egyszercsak megszólalt a telefonom. Valaki hívott. Ismeretlen. Nem tudom miért, de felvettem.
~haló?
~azt hiszem megtörtént...
~ki vagy? És mi történt meg?
~Az érzelmes kényeztetés
~Ookééé, de ki vagy?

~David Anderson, az a srác, aki neki ment véletlenül a barátnődnek és most a segítségedet kéri.....