29.

36 2 0
                                    

Csenge szemszöge

Reggel nagyon nem voltam jól, mivel majd ki szakadt a fülem a fájdalomtól és még a torkom is fájt. Meg próbáltam lemenni egy fájdalomcsillapítót bevenni, de szerintem a lábam nem így gondolta, így mikor a lépcsőnél voltam, a lábam fel mondta a szolgálatot, így mint egy rokkant harci gumilabda gurultam le a lépcsőn. Mire leértem, addigra akik kint voltak a konyhában azok kijöttek megnézni, hogy mégis ki akart ma kórházba kerülni. És ez a valaki én voltam.
-Jesszus, mi történt? -kérdezi meg anyám, mikor elkezdett engem vizsgálni. Egy pontnál fel üvöltöttem, mikor a karomat nézte meg. Egyből tudtuk, hogy ez nem csak zúzódott.
-Oké, akkor most mindenki át öltözik és megyünk a sürgősségire. -mondta anyám, utána már fennt voltam Peterrel.
-Segítek átöltözni neked. -mondta én meg engedeskedtem neki.

Fél óra múlva

Már a sürgősségin ültem anyummal és Peterrel. Az orvos egyből hivatott be a rendelőjébe és megvizsgált. Anyum kint várt meg minket, Peter meg bejött velem. Sok-sok szenvedés után az orvos megállapította, hogy az alkarom eltört egy szép V alakba. Na de szuper.
Kaptam egy gipszet a kezemre, ami hál' égnek csak 5 hétig lesz rajtam. Kicsit szomorú voltam, hogy ez megtörtént, de az élet megy tovább. Most Peteréknél vagyok, mert anyum megengette hogy vele legyek és ezt a napot leigazolja nekünk.
-Mit csináljunk most kis betegem? -kérdezi meg egy hosszú csend után.
-Nem tudom, de most legjobban egész nap itt lennék az ágyban veled és hallgatnám a szíved dobogását. -mondom meg őszintén
-Rendben, de ha nem baj én bekapcsolom a tv-t, hátha van valami érdekes csatorna.
Én csak bólogattam, majd bekapcsoltuk a tv-t.  Hát, csalódtunk eleget. Kikapcsolva a tv-t fordultunk egymással szembe, majd elaludtunk DÉLUTÁN.
Mégse tudtunk aludni, mert vagy az anyukája, vagy a tesója jött be a szobába, így ezt kilöttük. És jött egy ötlet, hogy menjünk le a közeli parkba, így a cipőt és a kabátot felvéle indultunk le. Eltelt egy kis idő, utána mikor már kezdett sötétedni, hazafele mentünk.
Az esti rutinok után már az ágyban voltunk és egymást ölelve aludtunk el.








Luw u
<3

Skaterboyba szeretve (Befejezett)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora