Reggel nagyon fáradtak voltunk. Sensei adott nekünk egy teát, amitől nem leszünk álmosak.
-Mit csináltatok ti este, hogy nem aludtatok?
Lloydal egymásra néztünk. Tudta, mit akarok, így odajött hozzám. A szemembe nézett, megfogta a kezemet és egy pillanat alatt az ajkunk összeért. Sensei ebből már tudta, hogy mit csináltunk.
-Á! A szerelem csodás dolog.
Azzal kiment az ajtón. Szerencsére a gyerekek is felébredtek. Lloyd Louiset intézte, én addig megetettem a hercegnőmet. Ma kivételesen sokkal éhesebb volt. Így mikor Louise készen lett, Lloyd odajött hozzám. Sápadt volt, de nem a fáradtságtól.
-Mi történt szivem?
Rámnézett.
-Itt az idő.
Itt már tudtam. Louise kitanításáról beszél.
-Ha megengeded, szívesen ott lennék Angelicával a képzésen.
-Persze. Gyertek.
Azzal kimentünk mi is a szobából és kimentünk.
-Kocsiba szállunk! Elmegyünk a sötétség barlangába.
A kocsiban Lloyd megint feszülten vezetett és remegett mindene. Megfogtam azt a kezét, amely a váltón pihent. Egy pillanatra rám nézett, makd az utat nézte rovább. Éreztem, hogy jobb neki, hogy vele jöttünk. Egy óra alatt megérkeztünk. A barlamg egy tó közepén volt, így úsznunk kellett. Csurom vizesen ugyan, de beértünk. Louise kérdőn nézett minket. Lloyd remegő hangon megszólalt.
-Szóval fiam, elkezdem a kitanításod. Akita, te a picivel maradj mellettem.
A szemébe néztem. Ennyire aggódni a szülésemen láttam, azóta nem. Egy csókkal biztattam, hogy nem lessz baj. Rám, makjd a két gyönyörű szép gyermekünkre nézett. Felbátorodott.
-Louise! Látod azt a nagy követ? Állj rá! Aztán lazulj el!
Louise minden parancsot követett.
-Tökéletes. És most, érezd ahogy a sötétség átjár. Válj eggyé vele.
Ez már nehezebb feladat volt így mi addig kimentünk.
-Jól csinálom?
A páromra néztem.
-Nagyon jól csinálod!
Lloyd elmosolyodott é egy csókot nyomott. És láttuk, hogy a barlangot lila fény világítja be. Bementünk.
-Felébresztette az erejét!- suttogta Lloyd- na ebben is rám hasonlít, mert én vagyok a legjobb!
-Bekébzelt majom!- röhögtem el magam.
Mikor Louise meglátott minket, büszkén odajött hozzánk. Látván apja sápadt arcát, a fülünkbe súgott.
-Ne féljetek! Nem leszek gonosz! Bízzatok bennem!
Itt már könny gyűlt a szemembe. Magamhoz öleltem a hercegem. Lloyd pedig minket ölelt át.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Ninjago (Befejezett)
AventuraÁlmomban eléggé ijesztő dolgot láttam. A szobában sötét volt és csak én voltam bent. És aztán észrevettem... egy nő alakja volt az ágyam előtt. És két gyermeké. A családom volt az szellemként. Aztán felriadtam. De a szobában tényleg nem volt senki...
