Ma este a Sors Adományán aludhattam Kataruval. De nem tudtam lehunyni a szemem. Egész este azon agyaltam, hogy ez álom-e vagy sem. De Lloyd csókja igazinak tűnt. Kimentem hát a fedélzetre, és az eget bámultam. Az volt a gond, hogy döntés elé voltam állítva. Holnap reggel már visszamennek a ninják Ninjagoba, és akkor újra nem láthatom őt. Kataru azt mondta, ha tényleg annyira szeretem, menjek vele, de a testvéremet nem hagyhatom itt! Így épp kifolyt az első könnycsepp az arcomra, mikor kijött valaki. Természetesen a megmentőm volt. Lloyd odajött hozzám.
-Szépek a csillagok!- mondtam kicsit dadogva.
-Szerintem nem, ha veled kéne összehasonlítanom.
Ez szép volt tőle, így egy puszit nyomtam az arcára.
-Akita, figyelj, mondanom kell neked valamit...
-Halgatlak.
-Figyelj, én nem akarom, hogy tovább távol légy tőlem. Szeretlek és azt akarom, hogy légy a Yangom!!Elfogadod?
Alig bírtam megszólalni. A Yangot remegő kézzel átvettem.
-IGEN!!!!-ordítottam örömömben, miközben Lloyd nyakába ugrottam. Leült velem a hajó oldalára. Hulla fáradt voltam. Lloyd elkezdett egy altatót dúdolni, mire én és ő elaludtunk. Ezért nem vettük észre, hogy Kataru kijött. Meglátott minket, és egy levelet tett le mellém, és eltűnt a sötétben.
STAI LEGGENDO
Ninjago (Befejezett)
AvventuraÁlmomban eléggé ijesztő dolgot láttam. A szobában sötét volt és csak én voltam bent. És aztán észrevettem... egy nő alakja volt az ágyam előtt. És két gyermeké. A családom volt az szellemként. Aztán felriadtam. De a szobában tényleg nem volt senki...
