Rég találkoztunk, legalábbis, ha nem számítjuk a tegnap estét (Spacc ff.)

Csajos percek

Átlagos hangulatom volt reggel, egészen addig amég eszembe nem jutott, hogy ma találkozom Kikivel. Mielőtt kikeltem volna az ágyból, egy gyors puszit nyomtam szerelmem homlokára. Majd szokásos reggeli rituálémat követve folytattam a napot. Miután mindennel végeztem, elindultam a kávéház felé, ahova beszéltük a találkozót a barátnőmmel. Amint beléptem a kávézóba már észre is vettem a nekem integető lányt, így el is indultam felé.

- Hello, csajszi - köszönt örömben teli hanggal.

- Szia, Kiki - köszöntem vissza, hasonló érzésekkel.

- Rég láttalak. Mizu van veled?

- Hát, Laszával elvagyunk, Brúnó is megvan még, én közben folyamatosan szervezem nekik az életüket, meg ilyenek - feleltem összefoglalva a jelenlegi élethelyzetemet. - Veled?

- Ami azt illeti, múlt hétvégén összejöttem valakivel...

- Király Kitti bepasizott? - érdeklődtem nevetve.

- Lehet.

- És ki a szerencsés?

- Manuel - felelte alig hallhatóan.

- Na, gratulálok. És mikor, hogy és miért nem tudok róla?

- Mint már mondtam múlt hétvégén, bővebben szombaton, a koncertje után, és még friss a dolog, és így is te tudtad meg leghamarabb - kezdte sorolni a válaszait.

- De a koncert után, ugye nem?

- Ha azt mondom, hogy rólatok vettünk példát, akkor az elegendő válasz.

- Igen - feleltem kissé kínosan nevetve.

- De aranyos volt meg minden...

- Legalább. De hogy-hogy csak most? Mármint már a Duna parton is nagyon jól elvoltatok.

- Nem tudom, talán mostanra érett meg.

- És megvolt a szikra?

- Meg, határozottan - bólogatott hevesen.

Ilyen és még ehhez hasonló kérdés áradttal bombáztam Kikit. Majdnem az egész délelőttöt a kávézóban töltöttük, és csak a déli harangszó után indultunk el a boltok felé. Benéztünk pár pia boltba, meg ruha üzletbe majd elindultunk a házunk felé. Már éppen bekanyarodtunk az utcába, mikor megcsörrent a telefonom. Idegesen halásztam elő a táskám legaljáról majd felvettem.

- Igen? - kérdeztem, mivel láttam, hogy Lasza az.

- Csak azért hívlak, mert átugrott Manuel, meg hogy megkérdezzem, mikor érsz haza.

- Két perc, én Kikivel vagyok, úgyhogy ő is nálunk alszik.

- Oké, várlak.

- Jó, szia, szeretlek.

- Én is.

Besétáltunk a házunkba, ahol bulis hangulat fogadott minket. Igaz csak három fiúról beszélünk, mégis bomba jó atmoszférájuk volt.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Sziasztok!

Tudom, ma péntek van, de mivel elutazok vasárnap nem tudok új részt feltölteni, így ma rakom fel. Remélem tetszeni fog. Jövő héten tali! Ja, és ezer hála a hatalmas olvasottságnak! ♥