Rég találkoztunk, legalábbis, ha nem számítjuk a tegnap estét (Spacc ff.)

Forognak a klippek

Kedd van, hajnali kettő. A fiúk pár órával ezelőtt értek haza, de hamarosan újra indulnunk kell. Ma veszi kezdetét a klippek forgatása. Ezért alszik nálunk a fél banda, és ezért fogom őket mindjárt felébreszteni.

Én már indulásra készen, megreggelizve ültem a kanapén, amikor úgy döntöttem felkeltem a fiúkat. Mikor beléptem a szobájukba érdekes látvány fogadott. A srácok a földön ültek, vagy feküdtek és aludtak. Körülöttük üres piás üvegek, chips-es zacskók és párnák. Ezen kívül mindenféle ruhadarabok a padlón és a szoba közepén egy JBL. Egyből rácsatlakoztam és elindítottam Az élet megy tovább-ott. Hirtelen mindenki felkapta a fejét, és már senki se aludt.

- Jó reggelt - köszöntem nekik, miközben elnémítottam a zenét, és fényt csináltam a szobába.

- Hány óra baszki?! - kérdezte vagy inkább nyöszörögte Peti félig csukott szemmel.

- Lassan fél három.

- Nyugtass meg, hogy délután.

- Nem, - feleltem nevetve, majd hozzátettem - de ha tovább alszotok, akkor annyi is lesz. Föl kell kelni és menni kell!

- Muszáj? - nyűglődtek tovább - És különben is miért kellett ilyen hangosan kelteni?

- Mert egy kancsó hidegvíz nem lett volna elég. De ha szeretnéd, akkor neked hozhatok - feleltem Brúnónak.

- Kösz, kihagyom.

- Akkor ébresztő! Tíz perc múlva mindenki a konyhában legyen! - mondtam, majd ott hagytam őket.

Lesétáltam a konyhába és nekikezdtem reggelit készíteni. Mire befejeztem a giga-mega mennyiségű rántottát, már a fiúk is ott voltak. Mindenkinek adtam egy tányérral majd beszélni kezdtem.

- Szóval... Háromkor indulunk, amint odaérünk öltözés és csapó. Minél több klipp részletet jó lenne leforgatni. Külső, belső és megint külső forgatások fogják egymást követni a héten. Tehát kint reggel és este leszünk, bent pedig napközben. Új helyszín új outfit. Vasárnapig tart a forgatási hét, kisebb nagyobb szakításokkal, hiszen a fiúk koncerteznek. Minden világos?

- Aha - aha - dünnyögte Laci.

A többiekre néztem. Brúnó bólintott, úgy ahogyan Milán is. Peti feltette a kezét. Példáját Manuel is követte.

- Igen Manu?

- Hé, ez nem ér! - kiabált Peti - Én tettem fel előbb a kezem! - durcizott be. Erre csak megráztam a fejem és intettem Manuelnek, hogy beszélhet.

- Nekünk is ott kell lenünk minden nap?

- Természetesen nem. Ma és holnap fognak készülni azok az anyagok, amiben közreműködések lesznek. De ettől függetlenül nyugodtan ott lehettek.

- Peti? - néztem végül a fiúra, aki még mindig nyújtogatta a kezét.

- Lesznek modell csajok? - tudakolta egy perverz mosoly kíséretében.

- Nem sok, de lesz. Miért?

- Csak érdekelt.

- Nem kell folyton csajozni Marics. Most dolgozunk - emlékeztette Milo társát.

- Nekem is van egy kérdésem - mondta Vini aki egészen eddig csak hallgatott.

- Igen?

- Ki fogja bemondani azokat a sorokat, ami a Belebolondulok, elején van?

- Milyen sorok? - néztem kérdőn Laszára, hiszen erről nem tudtam.

- Ezek olvasta fel: Öhm,
Most már egy ideje várom a buszt.
Még 10 perc és jön, és nagyon, nagyon hideg van.
És 1% vagyok, és nem tudom baba, nagyon szeretlek,
Csak ennyit akartam mondani és érzed jól magad.
És,
És szeretlek.

Miután felolvasta, csak néhány másodpercnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rájöjjek ezek az én mondataim kezdőszavai. Odarohantam mellé beleültem az ölébe és megcsókoltam.

- Megkapjuk az indoklást és a választ? - érdeklődött Peti.

- Liza fogja mondani, és azért mert amikor ott voltunk a stúdió küszöbén ugyanezeknek a mondatoknak a kezdő szavait használta. Idézem: Most már ne játszadozzunk, nem bírom nélküled! Még egy percet sem! És tudd, hogy nem akarlak elveszíteni, mert mindennél és mindenkinél jobban szeretlek baba. Csak olyan hülye voltam. És. És szeretlek.

- És tényleg bazmeg - okosodott meg hírtelen a bátyám is.

- Na, ha megtaláltátok az agyatokat induljunk. Még fel kell öltöznötök és az út is idő - mondtam és közben tapsoltam kettőt.