15. fejezet

935 52 1
                                    

- Mennyi mindent akarsz magaddal vinni? - kérdeztem.

- Nem tudom. - nyögött fel bosszúsan Lily: - Mire van szüksége az embernek egy egyetemen?

- Egy tollra? - vontam fel a szemöldökömet vigyorogva.

- Oké, igaz. - biccentet beleegyezően: - De én a fontos dolgokra gondoltam. - tette hozzá, miközben az íróasztalához sétált és frusztráltan vizsgálta az ott heverő dolgokat: - Mondjuk ez szerinted kelleni fog? - kapott fel egy asztali lámpát.

- Előfordulhat. - bólintottam.

- Oké, akkor ez jön velem. - húzta ki a konnektorból, majd az ágyára dobta a többi "jön velem" holmihoz.

Lily és Mackenzie holnap indulnak az egyetem gólya táborába, és az után már nem fognak visszajönni az első szemeszter vége előtt, így már most magukkal kell vinniük mindent, amire szükségük lehet. Lily persze hűen magához az utolsó pillanatra hagyta a pakolást, én pedig mind legjobb barát úgy döntöttem kisegítem. Plusz, ez az utolsó nap amit együtt tölthetünk, úgyhogy mindenképpen ki akartam használni.

- És ez a tartó? - kérdezte az eszközre mutatva.

- Mit tart? - kíváncsiskodtam.

Lily vállat vont: - Dolgokat. - majd mielőtt mondhattam volna bármit is, legyintett: - Ezt is viszem.

- Minek? - hitetlenkedtem.

- Mert még jól jöhet.

- Hiszen itthon sem használtad. Szerintem még kicsit poros is. - érveltem nevetve.

- És? Majd letörlöm. - vágott vissza: - Mi van akkor, ha nem viszem magammal és szükségem lesz egy tartóra? Mit fogok csinálni?

- Mondjuk veszel egyet. - feleltem, miközben azokat a dolgokat, amiket biztosan magával visz, pakolni kezdtem egy táskába.

- De miért költsek rá pénzt, ha itt van ez? - tette fel a kérdést.

- Mert ott nem lesz veled. - szóltam: - De ha annyira akarod, vidd el. Csak lassan megtelnek a táskák.

- Majd pakolok Kenzie táskájába is. - legyintett végig nézve a holmikon.

- Szerinted engedni fogja? - horkantam fel.

- Majd szépen kérem. - jelent meg arcán csintalan vigyora, mire összevontam a szemöldökömet.

- És azt hogyan tervezed? - faggattam tovább.

- Tudod... - felelte hezitálva: - ...szép...szavakkal?

- Ezt most kérdezed? - nevettem.

- Nem. - vágta rá, majd így folytatta: - Mást nem viszek.

- Ez szerintem is jó ötlet. - húztam be a harmadik tele pakolt táskát.

- Vagy... - kezdett bele újra, de félbeszakítottam.

- Nem. - forgattam a szemem.

- Oké. - sóhajtott fel: - De ha...

- Ha valamit itthon hagysz, esküszöm elpostázom neked. - vágtam rá.

- Köszi Jay. - kacsintott, majd mellém lépett és segített a három megpakolt táskát egymás mellé pakolni.

Ahogy a táskákra, és a majdnem hogy megüresedett szobára néztem, összeszorult a gyomrom. Hiába szerettem volna ha még tovább tart a nyár, végül tényleg külön kell, hogy váljanak útjaink.

- Miért kell másik államba menned... - dőltem hátra az ágyon sóhajtva.

Lily leült mellém az ágyra, vett egy mély levegőt, majd így felelt: - Tudod, hogy mindig is az a suli volt az álmom.

Veled minden másWhere stories live. Discover now