Szabályok nélkül

1.

A nevem  Akira. Holnap lesz az első napunk a gimiben ahová nemcsak engem hanem Erent, Mikasát és Armint is felvették. Így legalább lesznek ott barátaim és nem csak vadidegen emberek közé kerülök.   

Izgatottan léptem ki a panelház ajtaján, ahol anyukámmal lakom. Apukámat kiskoromban egy autóbalesetben elvesztettem. Az utca végén már várt rám Eren, és együtt indultunk meg az iskola felé. Kíváncsi vagyok az osztálytársaimra, remélem jó fejek és persze a tanárok is.

- Ereeh! - ugrottam a nyakába a nálam minimum 20 centivel magasabb barátomnak.

- A- Akiara! Hogy vagy? - kezdte a felszínes beszélgetést. Nagyon jól tudja, nagyjából egész éjjel videochateltünk, mert egyikünk sem tudott aludni, annyira izgultunk az első naptól. Viszont elég fáradtak vagyunk, de én reggel megittam két kávét, így valamennyire kiegyenlítő hatással van... Egy ideig...

Az úton elég sokat beszélgettünk, és nevettünk, főleg a saját balfaszságainkon, meg a rémképeken amiket már előre gyártottunk a gimiről. Ezt az idilli pillanatot azonban sikrült Mikasanak megtörnie.

"Hol vagytok mar?"
"Mar becsengettek"
"Az ofonk nem tul szimpatikus"
"Szoval nemartana meg ma ideernetek" - jöttek sorba az ütenetek. Ez után megnéztem az időt, és én is megállapítottam, hogy nagyjából öt perce becsengettek. Ezt követően megmutattam Erennek is, majd mikor mindketten felfogtuk, hogy már a suli legelső napján elkéstünk, neki is álltunk rohanni felfelé a dombon.
Rekord idő alatt felrohantunk, szerintem tesiből már le is zárhatnak minket év végére dícséretes ötösnek...
Lihegve rontottunk be a terembe. Az összes szempár ránk szegeződött. Én nyeltem egyet, majd Eren mögé hátráltam. Végignéztem a gyönyörű osztályunkon. Egyeltalán nem voltunk sokan, csupán - velünk együtt - tizenhárman.
Ezek után ránéztem az ofőnkre, hogy mi is nem volt szimpatikus Mikasanak. Azt hittem eláll a lélegzetem, szerintem ilyen embereknek nem szabad tanítani.
Nem volt valami magas, nálam is éppen hogy csak egy kicsit, ami nagy szó. Elég izmos testalakata volt, már amennyit sikerült megállapítanom. Egy sima fekete nadrág, és fekete, picit hozzá képest túlméretezett rövidujjó volt rajta. Haja rövid éjfekete, alul felnyírt volt, és néhány szál belelógott acélkék íriszeibe. Hosszú szemöldöke megegyezett a haja színével. Tekintete unott volt, és fáradt szemein egyből meg lehetett állapítani, hogy az éjjel nem sokat aludt. Az egész arca az úgy karakteres, pici orra és fülei - szerintem - egész aranyosak. Hosszú nyakánál lehetetlen nem észrevenni a kiálló ádámcsutkáját, és hosszú kezeinél meg a kilátszó ereit...
Nem sokáig bámultam de így is észre vette. Szúrós pillantást vetett rám majd végig mért, és mintha egy halvány mosoly szerűséget láttam volta a szája sarkában. Bár lehet hogy csak hallucináltam, amit nem is csodálnék az éjjel nem alvás, a reggeli kávé és rohanás után.
- Leülsz még ma, vagy az egész órát végig óhajtod állni?- kérdezte nem a legkedvesebb stílusban a tanár úr.
Ekkor vettem észre hogy Eren már rég leült Mikasa mögé, engem meg jól ott hagyott. Végül abba hagytam az esetlenül álldogálást és beültem a hátsó padba Eren mellé.
- Mi az Akira, jól meg bámultad Levi tanár urat - fordult hátra egyből mikasa- és ami azt illeti elég vörös is vagy, csak azt ne mondd hogy...
- Nem, erre még csak ne is gondolj!-szoltam rá ingerülten.

Szóval Levi... Vajon milyen tantárgyat fog nekünk tanítani? És mégis honnan szedte ezt a hülyeséget Mikasa, hogy nekem tetszik a tanár úr, kizárt! Mondjuk tényleg jól néz ki... De nem! Akkor sem, hisz sokkal idősebb nálam, sőt nem is ismerem. Hát igen, nem hiszek az "első látásra szerelem"ben.

Gondolatmenetemet Eren szakította félbe
- Öhm Akira, még mindig Levi tanár urat bámulod. - bökött oldalba.
Erre én feleszméltem és gyorsan elkaptam a tekintetem a tanár úrról, még mielőtt neki is feltűnne. Pont elkaptam Mikasa sokat mondó pillantását, majd láttam ahogy össze nevet Annieval.
Ezt a lányt néha komolyan meg kéne fegyelmezni.
Úgy döntöttem jobb ha inkább nem nézek semerre, ezért lehajtottam a fejem a padra.  Rossz döntés volt... Fél perccel később egy könyv landolt a fejemen. Fel emeltem a fejem és egyenesen bele néztem a könyv tulajdonosának acélkék szemeibe, amik most dühösen csillogtak.
- Késel és még alszol is, ezzel a magatartással hamar bajok lesznek. Aludni meg otthon kéne és este. - mondta Levi, és már ment volna tovább, de pechemre nem tudom befogni a számat.
- Nehezen tudok este elaludni és nem vagyok jó alvó. - motyogtam azt hittem nem hallja meg, de mégis hallotta, talán macska fülei vannak.
- Talán énekeljek neked esténként, hogy el tudj aludni?- nézet ismét rám.
Tisztában voltam vele hogy ez a mondat csöpögött az iróniától, de én direkt nem foglalkoztam vele.
- Igen, nagyon örülnék neki! - mondtam csillogó szemekkel. ( ha valaminek hát színésznőnek jó lennék. ) Erre a megnyilvánulasomra már nem mondott semmit, csak egy "tch" hang kíséretében visszatért a tanári asztalhoz.
A továbbiakban már megpróbáltam meghúzni magam, szerintem már így sem nagyon kedvel a tanár úr... Ma csak négy osztályfőnöki óránk volt szerencsére. Az elsőről szerintem egészen hamar kicsengettek. Nem csináltunk nagyon mást, csak ismerkedtünk, próbáltuk megjegyezni egymás nevét, stb...

Szünetben szerintem úgy menekültem ki az ajtón. A teremben elég folytogató volt a légkör, az új ofőnkel. Na meg Mikasaval és Annieval együtt, akik szét shippelnek vele. Remélem azért nem gondolják komolyan...

Eren egyből ki jött utánnam. Láttam, hogy már készül mondani valamit, de én egyből közbeszóltam.

- Ne! Ne mondj semmi!t! Életem legkínosabb negyvenötpercét éltem át az előbb.

- Neked tetszik Levi-sensei? - hagyta teljese figyelmen kívűl az előbbi kérésemet.

- Dehogy!! Nem is tudok róla semmit! Csak... Külsőre... Egészen jól néz ki. - halkultam már el a mondat végére - mellseleg mit fog tanítani? - Kérdeztem, mintha az előbb nem is mondtam volna semmit.

- Na, látom az egész órát a róla történő álmodozással töltötted. - nevetett - szerintem vagy háromszor is elmondta, hogy fizikát, és tesit.

Tesit. Na igen... Olyan szinten kínos nekem az az óra, hogy azt leírni nem lehet. Sosem voltam belőle jó, általánosban is épp hogy csak megkaptam belőle a kegyelemkettest. És ráadásul pont Levi-sensei fogja tartani... Ennél nem is lehetne roszabb.

Viszont fizikából meg véleményem szerint egész jó vagyok. Felvételinél abból szóbeliztem, és semmi flex, de max pontos lett. Szóval a fizikával ha minden jól megy nem lesz baj.