Szabályok nélkül

4.

Még épp időben értem oda, pont akkor ment oda Arminhoz, Mikasahoz és Anniehoz. Én oda futottam és félre hívtam Erent.
- Figyelj, ez tényleg nem az volt aminek látszott, elbotlottam és bele kapaszkodtam Levi tanár úrba de elvesztette az egyensúlyát és elestünk. Csak ennyi, tényleg nem történt semmi más. -kezdtem magyarázni az imént történt szituációt.
- Hát... Nem egészen így látszott de hiszek neked. -mondta vonakodva Eren.
- Kérlek ne mondd el senkinek.
Erre csak egy bólintással válaszolt. Vissza mentünk a többiekhez, párokba rendeződtünk. Vagyis rendeződtek mivel tizenhárman vagyunk, így páratlan létszámú osztályunkból nekem nem jutott pár.

A többiek már egy ideje csinálták a feladatot, ami az volt hogy egymásnak dobják a labdát, én pedig tanácstalanul álldogáltam a pálya szélén. Már reméltem hogy megúszom ezt a tesi órát és nem kell semmit csinálnom, mikor sajnálatos módon oda jött hozzám Levi tanár úr.
- Oi szaros kölyök! Elárulnád nekem mi a francért nem csinálsz semmit? -indult meg felém. Pár lépéssel oda ért mellém én pedig autómatikusan hátráltam egy lépést.
- Mivan, csak nem félsz? - méregetett furcsán.
- Fél a fene, csak a nemrég történt események után inkább távol tartanám magam tőled.
-Mi az hogy tőled?! Szaros kölyök.- vágott fejbe jó erősen kikerekedett szemekkel, mint aki maga sem hiszi el amit hallott. - Húzzál labdát dobálni de kurva gyorsan!
- Mennék én de nincs kinek.
- Akkor kitakarítod azt a kicseszett szertárat. Na takarodj!

Így is tettem elbattyogtam a tisztító szerekért és neki láttam kitakarítani azt a koszfészket. Elpakoltam a helyükre a labdákat, ütőket, meg a többi sportszert is amiknek még a nevét sem tudom. Ezután letörölgettem a polcokat, szekrényeket, kilincseket. Még kicsengetés előtt végeztem. Oda mentem Levi tanár úrhoz és jelentettem hogy kész vagyok. Mire ő ott hagyta a többieket és elindult megnézni mit műveltem.
- Mocskos. - jelentette ki miközben végig húzta ujját az egyik polc alján.
Persze hogy mocskos mégis ki takarítja le a polc alját. Hülye tisztaság mániás.
- Holnap újból kitakarítod. Most pedig menj vissza az öltözőbe.
Levit szidva mentem vissza az öltözőbe, rohadt jó és miután átöltztem mehetek fel hozzá a tanáriba.

Pár percel később már ott álltam az ajtó előtt bebocsátást várva. Erőt vettem magamon és bekopogtam.
-Gyere. - hallottam meg a választ odabentről.
Benyitottam és körbe néztem.

Nem volt nagy helység, csak egy kicsivel volt nagyobb az átlagos terméknél. Világos volt, a szemközti ablakokon rengeteg fény szűrődött be, ezt még fokozták a fehérre festett falak is. Jobbra sima fából készült üveges szekrények voltak, tele papírokkal. Közvetlenül az ajtón mellett amin bejöttem, egy parafa tábla volt, tele rengeteg hirdetéssel. Balkéz felől egy kisebb asztal található rajta egy vízforralóval, feltételezésem szerint tea készítés céljából. A tanári többi részén rendezetten helyezkedtek el a sötét fa asztalok, mindegyikre egy tanár neve volt ragasztva.
Minden egyes asztal előtt állt egy kipárnázott szék, az egyikben meg is pillantottam Levi-senseit. Rajta kívül nem tartózkodott más tanár a teremben.

- Ülj le.- húzta ki a mellette lévő ülőalkalmatosságot.
Levettem a hátamról az iskola táskám, levágtam magam a székbe majd a lábamhoz támasztottam a táskát és vártam mit akar Levi tanár úr.
- Melyik a tiéd? - kérdezte majd elém tolt két fizika dolgozatot.
Jah, igen nagyon de nagyon nem szokásom ráírni a nevem a lapra. Mindkét dogát felismertem, az egyik Erené a másik pedig az enyém volt. Eren rohadt szart írt az enyém viszont jól sikerült. De tartozom annyival erennek hogy bevállalom a rossz dolgozatát hisz ő sem mondott semmit Mikasaéknak. Végül rámutattam a papírra.
- Hogy tudtad ezt így elbaszni? Őszintén jobbra számítottam. Na mindegy legközelebb írd rá a neved különben bebaszom az egyest, bár nem sokkal jobb ez a dolgozat. Kettes.
Hát bazdmeg marha jó Eren, most kettessel indítok fizikából.
- Általánosba hogy hogy nem buktál meg?- fürkészte az arcom Lev tanár úr.
Gyorsan ki kellett találnom valami hihető magyarázatot. Megvontam a vállam
- Ott volt puskám. -motyogtam direkt úgy hogy Levi is meghallja.
- Délután ötre gyere át, elmagyarázom az anyagot. Itt a címem. -cirkálta fel egy lapra és a kezembe nyomta.
Én bólintottam majd amilyen gyorsan csak tudtam elhagytam a tanárit.

A suli előtt bele ütköztem Erenbe.
- Szia, van kedved átjönni? Ma nem kaptunk házit és gondoltam nézhetnénk valami normális filmet nem csak olyan nyomi Armin fajtát.
- Bocsi ma nem jó, korrepetálásra megyek.
Erre a kijelentésemre olyan értetlen fejet vágott, hogy nem bírtam ki nevetés nélkül.
- Milyen korrepetálás? Hiszen te mindenből jó vagy. -értetlenkedett tovább.
- Fizikából, bevállaltam a kettes dogád. - magyaráztam meg neki a helyzetet.
- Oh köszönöm, de miért tetted?
- Te se mondtad el senkinek a szertáros dolgot- vontam meg a vállam.
Majd megindultunk haza.

Otthon ettem és össze készültem, ami abból állt hogy bedobáltam a fizika cuccom egy kisebb táskába amibe még pont bele fért.
Mivel ötig még így is volt egy és fél órám leültem olvasni. Fél ötkor elindultam hisz úgyis lesz egy fél óra mire megtalálom a tanár úr házát.

Sejtésem beigazolódott, és még késtem is négy percet. Bekopogtam, Levi pedig szinte azonnal nyitotta is az ajtót. Hmm... fura, ennyire várt volna?
Beinvitált a házba és leültetett az egyik fotelba. Megkinált teával amit el is fogadtam, majd elkezdte előről magyarázni a fizikát. Néha szúró próba szerűen bele kérdezett, hogy biztosan értem-e amit magyaráz. Ezekre a kérdésekre anélkül is tudtam a választ hogy figyeltem volna. De azért úgy tettem mintha figyelnék, hiszen olyan aranyos miközben magyaráz. Várj, micsoda? Aranyos?? Basszus ő a tanárom! Jézus hogy gondolhatok ilyeneket?!

Az idő gyorsan eltelt, az én gondolataim viszont végig Levi körül jártak. Csak akkor eszméltem fel mikor bejelentette hogy felhívja az anyám.
- Miért? - kérdeztem kissé rémülten.
- Mert már fél kilenc és nem foglak ilyen későn kiengedni az utcára.
Próbáltam volna ellenkezni, de addigra anyám már felvette a telefont.
- Menj fürdeni, addig én megcsinálom a vendég szobát. - tette le a telefont Levi tanár úr. Majd megindult az emeletre, én pedig követtem.
- Ott a fürdő. - mutatott rá egy ajtóra.
Ő tovább ment a folyosó másik végén lévő szobrához, én pedig beléptem a fürdőbe.

Nem hiszem el komolyan Levinál fogok fürdeni és komolyan Levinál fogok aludni!
Kész agybaj.