Szabályok nélkül

9.

Pár perce ülhettem már ott, mikor valaki megérintette a hátam. Mikor felnéztem megkönnyebbülten láttam hogy Eren az. Rajta is tesi cucc volt és aggódva nézett le rám. Miután meglátta a szét bőgött fejemet nem szólt semmit csak leült mellém és átölelt. Így ültünk, ő várta hogy kicsit megnyugodjak, közben pedig magához szorított és a hátamat simogatta.

Amikor végre abba hagytam a sírást mindent elmondtam neki. Mert hát végül is miért ne mondtam volna? Eren a legjobb barátom egész kis korom óta. Mindig segített és reméltem hogy most is tud, akár milyen önzőn is hangzik. Szóval mint valami mese délutánon, töviről hegyire elregéltem neki mindent is.

Eren figyelmesen végig hallgatott, de közbe láttam hogy egyre jobban össze van zavarodva. A monológom végeztével pár pillanatig csak ültünk és bámultunk magunk elé, majd Eren elkezdett kutatni a zsebében és egy szál cigit kotort elő belőle, meg egy öngyújtót.

Bementünk a tető alá, hogy meg tudjuk gyújtani. Eren szívott belőle párat, aztán át adta nekem, így dohányoztunk ketten az esőben.

-Eren, neked amúgy honnan van cigid? - kérdeztem rá, mert nem jellemző rá hogy ilyeneket hord magánál.

- Annie épp rá akart gyújtani, amikor észre vette, hogy Levi tánár úr pont felénk tart ezért a kezembe nyomta, hogy ne bukjon le. Én pedig kiszaladtam a mosdóba, így láttalak meg ahogy mész fel az öltözőkbe és utánad jöttem.

- És... Miért nem mész inkább a többiekhez...? - kérdeztem, miközben megpróbáltam nem megfulladni a tüdőmbe került füst-nikotin-kátrány ízesített keverékétől. Kellemes volt.

- Mert a ló arcú kurvára idegesítő. -vont vállat egyszerűen. Majd kivette a kezemből az illegálisan szívott cigarettát, ami elég nyugtató hatással volt rám.

Ekkor feltűnt az udvarra vezető ajtóban egy alak, akiről szinte rögtön meg is állapítottuk hogy Hange tanár nő. Eltapostuk a csikket és elbujtunk a közeli bokorban. Ott vártunk körülbelül egy percet, és azt hittük, hogy elment. Már kezdünk megnyugodni, de rövidesen majdnem szívrohamot kaptunk, hiszen a bokron egy kisebb rés keletkezett, majd megjelent Hange vigyorgó tekintete.

- Hát ti meg mit csináltok itt? - kérdezte hirtelen még mindig vigyorogva.

- Miért minek látszik? -kérdezett vissza Eren.

- Ééérteeeeemmm... Szoooovaaaall nem ti cigiztetek. -nézett ránk sanda vigyorral.

- Öhm... Mi? Dehogy...-védekezett Eren.

- Nem baj, csak Levi ne tudja meg. -mondta Hange, ezek szerint nem vette be hogy nem mi voltunk.

A neve hallatán össze szorult a gyomrom és ismét könnyek gyűltek a szemembe. Eren ismét próbált vigasztalni, a tanár nő pedig értetlenül nézett ránk, végül kijelentette hogy jó vissza megy a terembe.

-Eren -mondtam kicsit szipogva - basszunk be! - néztem rá egy hatalmas vigyort varázsolva az arcomra.

- Szólok a többieknek. -szaladt vissza ő is a terembe.

Így történt, hogy 10 perc múlva az Annieból, Arminból, Mikasaból, Jeanból, Reinerből, Bertoltból, Historiaból, Ymirből Erenből és belőlem álló kis csapatunk a suli előtt gyülekezett. Konkrét szinte az egész osztály. Mindenki átöltözött tesi ruhába így arra se kellett figyelni hogy esetleg leöntjük vagy össze kenjük magunkat valamivel.

- Hová menjünk?- kérdezte tanács talanul Eren.

-Hmm... Kocsmába nem mehetünk mert még kiskorúak vagyunk, a boltba, ugyan ebből az okból nem tudunk menni. A két ember akinek a házába mindig van pia az Annie és Reiner, de mivel Annie szülei otthon vannak, ezért Reinerékhez fogunk menni.- oldottam meg a problémát.

Mindenki egyet értett, és a kis csoport megindult hogy némi alkohol segítségével kicsit jobban érezze magát.

Mire oda értünk szarrá áztunk, így megváltás volt belépni a fűtött házba és lecserélni a vizes ruháinkat. Reiner volt olyan kedves hogy hozott nekünk ruhákat amiket felvehettünk a vizes helyett. Ameddig mi kiterítettünk a radiátorokra száradni a tesi cuccunk, addig Reiner össze gyűjtötte az összes piát amit a házban talált. Volt ott minden, neki álltunk inni, össze vissza kevertünk mindent is.

- OI, MikKasAA! KéÉrsz mÉg JÄgert? VaAgy iNkÁbb Yeagerből INniÁl?- ordibált a kissé illuminált állapotban lévő Annie.

- ErENbŐl mÁr AlighaA, kIÜtötTE mAgát, ott fExIk a saroOkbaA. - kiabált vissza Ymir, mit sem törődve a vörösödő arcú Mikasaval. Ymir feje is vörösödött csak az ő arca a sok alkoholtól. Majd leszarva az embereket magához húzta Historiat és megcsókolta, hát legalább nekik jó.

- ARMIN! Most azonnal vissza adod a piám!- kiabált a társaság kevésbé részeg, eléggé szomjas, ló arcú tagja.

- Dehogy adom! Kell!- kiabált vissza Armin az üveget ölelgetve, miközben egy párnával kezdte ütni Jean fejét.

Ebből hatalmas párna csata lett, amiből én próbáltam kimaradni, de miután valamelyik retardált fejbe dobott egy párnával kénytelen voltam vissza vágni.

- Na jó! Ebből elég. Szétszeditek a házat.- vetett véget a háborúnak Reiner.

- Menjünk ki friss levegőt szívni.- javasolta Annie.

Ebből az lett hogy nem sokkal később dülöngélve cigivel a kezünkben sétáltunk az utcán, ki tudja merre. Ja hát persze, Annie és a friss levegő egyenlő cigiszünet.

Így sétáltunk már egy ideje mikor megbotlottam egy kőben, és valószínűleg jól pofára is estem volna, ha Jean el nem kapja a karom. Ezután inkább jobbnak láttuk ha egymást támogatva megyünk tovább. De természetesen nem mindenkire figyeltünk eléggé ezért vissza kellett fordulnunk Arminért aki valahol fél úton burulhatott bele az árokba, miután sikeresen kihúztuk mentünk tovább. Úti célunk egy olyan ház volt ahol még van pia.

Nem tudom mennyit haladtunk és hogy merre felé, végig Jeanba kapaszkodtam és kábultan követtem a többieket. A hangos veszekedés rántott vissza a valóságba.

- Ez egy erdő.

- Látod ez is a te hibád! Még tájékozódni se tudsz.

- Már hogy lenne az én hibám mikor te mentél elől?

Hát igen, eltévedtünk. Fogalmunk sincs hogy hogyan történt és hogy hol vagyunk. És már vagy fél órája üvöltözünk egymással. Ekkor mint valami megmentő szent fény, egy autó fényszórói világítottak ránk.

- Mi a francot kerestek itt kint ilyen későn? - nézett ránk gyanakodva Levi. Mert kimás ült volta a vezető ülésen.

- Eltévedtünk. - válaszolt az engem továbbra is átkaroló ló arcú. Ami valószínűleg végzetes hiba volt részéről, hiszen olyan pillantást kapott Levitól hogy Jean helyében én ugrottam volna le a 10.-ről. De a paci meg sem ilyedt, sőt Inkább még jobban magához húzott, így szinte átölelt.

- Tch száljatok be haza viszlek titeket.

Nem kellett kétszer mondania a többiek be is szálltak. Bár sokan voltunk, de volt aki a csomagtartóba ült, így elfértünk és elindultunk volna haza, de én még mindig az autó mellett álltam.

- Oi, kölyök! Ülj már be, indulni szeretnénk!

- Dehogy ülök! A te autódba biztos hogy nem. Össze törted a szívem! És ezek után még azt akarod hogy szálljak be a tragacsodba!? Hát drágám azt jobb ha most tisztázzuk, hogy én oda biztos hogy nem! - kezdtem a drámázást.

- Ahjj Akira gyere már! -kezdtek unszolni a többiek, és oda nyújtottak felém egy TELI piás üveget.

Nem tudom hogy honnan szerezték feltételezhetőleg Armin hozta a szütyőjébe és az ő vesztartaléka volt. De így már nem sokat szaroztam elvettem a felém nyújtott üveget és beültem a kocsiba, így végre elindulhattunk. Az ez után történtekre ha akarnék sem tudnék emlékezni. Túl sok volt az alkohol...