Nagyon gyorsan elment a nap. Viszont mentem az iskolába. Felkaptam a pulcsim miután elfogyasztottam a műzlimet.
Ups! Ten obraz nie jest zgodny z naszymi wytycznymi. Aby kontynuować, spróbuj go usunąć lub użyć innego.
Kiléptem a kapun és miután Cortezt egy "úúúgy szeretlek csókkal" köszöntöttem, megfogtuk egymás kezét. A sulihoz érve a társaságunkból egy ember sem állt a lépcsőn. Cortezzel rosszatsejtőn összenéztünk. Berohantunk a terembe, és megláttuk... Vikit! -Igen, szerintem is tök jó hogy átjöttem!- viháncolt egy padon ülve. Khm... Az én padomon ülve. -Leszállnál a ,,menő" börnadrágoddal a padomról? Köszi!- léptem oda (a menő szónál idézőjelet mutattam a levegőbe.) -Á- Hello Cortez!- ölelte át a barátomat, mire ő finoman lesöpörte Viki kezét a pulóveréről. -Miért is vagy itt?- tette fel a kérdést Cortez. -Átmentem az A-sokhoz, mert bezárt a régi iskolám... -Melyik gimibe is jártál?- kérdeztem. -Az mindegy!!! -Akkor tuti nem zárt be- mondtam unottan- Csak Cortez miatt vagy itt! -Meglehet. Hihihi!- azzal átment a már új termébe. Ezt nem hiszem el! Ez a liba nem fogja fel, hogy Cortez a pasim! Az órákat nem fogom leírni a naplómba (főleg azért mert gondolatban teljesen máshol jártam) a szüneteket meg pláne nem. Viki minden szünetben velünk lógott! Bah. Aztán amikor kiléptünk a gimiből Viki odament Cortezhez. Valamiért (fogalmam sincs miért) a so far away szólt. (Hogy miért pont ez, és hogy kitől, azt nem tudom.) Majd Vikit átölelte a pasim és megcsókolták egymást. Zihálva, izzadtan felpattantam az ágyból. Kinéztem az ablakon. Esett a hó. Felkaptam a cuccaimat, és úgy ahogy voltam (pizsiben) kirohantam a házból. Egyenesen Cortezékhez vettem az irányt. Az ujjamat a csengőre téve teljes erőmből nyomtam. Cortez nagymamája kilépett a házból. -Szia Reni! -Hol van Cortez?!- kapkodtam levegőért, a futástól kipirosodva. -Fent van a szobájában. Szerintem még alszik.- nyitotta ki előttem az ajtót. Felrohantam Cortez szobájába, és berontottam az ajtón. Erre ő felriadt álmából. Az ágyán feküdt egyszál rövidnadrágban. -Szia Reni! -Szeretsz?! -Igen- röhögte el magát. -Vikivel mi van? -Mi lenne? -Írt neked mostanában? -Aha. Én lemerevedtem, és úgy éreztem megfordul velem a világ. -Viszont nem kapom meg az üzeneteit, mert már rég letiltottam őt- mondta. Megkünnyebbülten felnevettem. Egy buta álom volt az egész. Leültem Cortez mellé, és miközben ő átölelt, én ráhajtottam a fejem a vállára. Mit is mondjak? Szeretem.
