Átírás Alatt

.

(Kinga szemszöge)
Este volt már, de nem tudtam aludni. Elkezdtem olvasni, de a könyvem nem kötött le. A párnámba fúrtam a fejemet. Ezt nem hiszem el! Holnap iskola! Aaaah!
Lemásztam az emeletes ágyamról, és befeküdtem a függőágyamba.

Elővettem a telefonomat, és megnyitottam a Facebookot, ugyanis értesítésem jött, hogy Reni megjelölt egy képen.

Mosolyogva be like- oltam.
Renin és Virágon kívül eddig egy barátom sem volt. Nagyon fontosak számomra.
Ekkor támadt egy eretnek gondolatom.
Lógás. Holnap.
Reninek írtam a Messengeren.
Mivel ő Reni természetesen elérhető volt, és természetesen igent mondott. Ő szólt Virágnak is.
Mosolyogva másztam vissza az ágyamba, és rögtön elaludtam.
Másnap reggel mondtam anyának, hogy fáj a fejem, ezért otthon maradok. A húgom ment suliba, a szüleim dolgozni.
Mikor már egyedül voltam otthon felkaptam a ruhám és a táskám, aztán már rohantam is ki.

Reniék a buszmegállóban ácsorogtak, hogy a szüleim ne sejtsék, hogy igazából ide jöttek.
-Hello!- köszöntem.
-Szia!- mondta Reni.
-Szio!-köszönt Virág- Izé hova is megyünk?
-Most éppen itt van egy ilyen utazó vidámpark. Úgy beszéltük meg este, hogy oda megyünk. Nem emlékszel?-Kérdezte Reni.
-Nem nekem olyat nem mondtál- szólt Virág.
-Dee- mondta Reni elgondolkodva- vagy... Ja! Ó... Mégsem mondtam. Bocsi.
-Furcsa vagy- szóltam- valami baj van?
-Á nem dehogy. Akkor mehetünk?
-Ühüm- bólintott Virág.
Mielőtt odaértünk volna Virág messziről sikongatni kezdett.
-Úúú! Vegyünk habcukrooot!- ugrabugrált.
Renivel nevetve mentünk Virág után aki már rég ott volt.
-Én is veszek egyet- mondtam.
Reni lefotózott minket.

-Te nem eszel?- kérdeztem.
-Nem, nincs nálam pénz.
-Gyere meghívlak- mondtam.
Miután megettük, felültünk az óriáskerékre.

Majd erre:

Miután leszálltunk körülnéztünk az árusoknál. Egyszer csak megálltam.
-Gyere Kinga nézzük meg a hullámvasutat- kiabálták.
-Ne, gyertek ide.
Odasétáltak és megnézték, hogy mit fogok a kezemben.
Összenéztünk, és szavak nélkül megbeszéltük, hogy megvesszük. És hogy mi volt az? Hát ez:

Miután kifizettük kiválasztottuk, hogy melyik kié.
-Úú enyém lehet a rózsaszín?- kérdezte Virág.
Mosolyogva bólintottunk.
-Melyiket szeretnéd?
-Válassz te!- mondta.
-Nem te.
Én titokban az aranyra vágytam.
-Biztos?- kérdezte.
-Biztos erősítettem meg.
-Jó, akkor az ezüstöt szeretném- mondta.
-Oké- mosolyogtam.
Hárman összeölelkeztünk.
Egy kicsit még szórakoztunk, majd átmentünk hozzám, és rendeltünk egy pizzát. Az ágyamon ülve beszélgettünk, úgy fogyasztottuk el.

Délután még visszamentünk.

Egy laza nap volt, sok nevetéssel és szórakozással. Azt hittem minden rendben. De csak hittem...