Veszélyes ismerős || schäfer a. |✓|

ⅩⅩⅤ.

Auróra
——————

Miután ajkaink elváltak egymástól a levegő hiány miatt szorosan ölelt magához. Olyan jó érzés volt ismét beletúrni szőkés hajába és jellegzetes mámoros illatát oromba érezni. Azt hiszem újra szerelmes vagyok.

-Olyan jó, hogy itt vagy-simított végig gerincemen mire egész testemen átment egyfajta kellemes borzongás. 

-Végre láthatlak és nem csak képernyőn keresztül-mosolyogtam rá. 

-Na gyere menjünk haza aztán bemutatom neked Berlin apró bugyrait-karolta át derekamat és kocsijához mentünk. 

-Várj a bőröndöm Yv-nél maradt. Mindjárt jövök-léptem el mellőle és sietve mentem barátnőm autójához-Sziasztok csak itt maradt a cuccom-nevettem fel kínosan. 

-Ja tényleg-ütött homlokára és a csomagtartóhoz mentünk, hogy kivegyem a bőröndöket-Érezzétek jól magatokat. Jó romantikázgatást-kacsintott rám. Egy-egy öleléssel elbúcsúztam tőlük és visszasiettem a rám várakozó Andrisra. 

-Na add csak azokat-vett el a bőröndöket, én beültem a kocsiba míg ő bepakolt mindent-Akkor induljunk. 

...

Nagyon szép lakást választott magának a kilátás a Spree folyóra mutat rálátást. Modern bútorok helyezkedtek el a nappaliban és a konyhában is. A falak fehérek voltak és sötét barna már-már fekete volt a padló néhol fel volt akasztva egy-egy kép. A hálónkban is a fehér és sötét bútor színek domináltak pár hideg színárnyalatú párnák. Hatalmas terasz volt ahol egy közepes méretű üvegasztal és műanyag átlátszó székek foglaltak helyet. Szerencsére meghallgatta tanácsomat és pár zöld növény is voltak cserepekben.

-Nem vagy éhes ?-kérdezte miután behuppantunk a kanapéba. 

-Nem annyira mivel még Yvonnel megettünk egy kávézóban. 

-Akkor ha gondolod indulhatunk is. Öltözz valami kényelmes ruhába. 

Nem is kellett többet mondania egyből elfoglaltam a hálószobánkat és válogatni kezdtem. Tavasz közepe van ami azt jelenti itt Németországban, hogy nem is hideg nem is meleg időjárás a jellemző. Így előkotortam a sötét szürke melegítőmet hozzá egy fehér bordázott toppot. 

-Meddig kell még rád várni?-nyitott be amikor a toppomat húztam le mellkasomon. 

-Neked könnyű kiveszel egy gatyát és egy pólót és le is rendezted-duzzogtam.

-Jól van na-jött beljebb majd a átkarolta derekam és egy puszit nyomott fülem mögé. 

-Kész vagyok-vetettem egy utolsó pillantást a tükörben-Hideg van kint?

-Nekem nincs de ahogy ismerlek fázni fogsz. Úgyhogy tessék-nyújtott át nekem egy bebújós pulcsit. 

-Köszönöm-öleltem magamhoz és éreztem azt az illatot amit régóta nem. 

-Na induljunk-kulcsolta össze kezeimet az övéivel. 

Ahogy kiléptünk a kiléptünk az épületből elkezdtünk sétálni abban az utcában ahol egymás mellett sorakoztak a különböző ízvilágú éttermek. Drágábbnál drágább kirakatok és üzletek. Gyönyörű Berlin ezen része. Megmutatta a a brandenburgi kaput sétáltunk a főtéren. Fél kettő és kettő óra között elmentünk egy olasz pizzériába ahova a barátaival szokott beülni. 

-Milyet szeretnél enni?-nézett fel rám az étlapról.

-Finom ez a bazsalikomos mozzarellás ?

-Még nem ettem olyat-vonta meg a vállát-Abba nincs hús így olyat biztos, hogy nem eszek.