Veszélyes ismerős || schäfer a. |✓|

ⅩⅩⅥ.

Auróra
——————

Ma lesz este nyolckor a meccs a fiúk egész délelőttjüket a saját csapatuknál töltötték, hogy mindent megbeszéljenek és pontosítsanak a stratégiát illetően. A tegnapi ebéd annyira jóra sikerült, hogy az összeset megették a fiúk így ma újra kellett főznünk Lénával. A bevásárlás után sétáltunk a városban majd hazamentünk, hogy mire megérkeznek a fiúk gőzölgő ebéd várja őket az asztalnál. 

-Mikor jönnek már haza a fiúk?

-Nem tudom de már itthon kellene lenniük. 

-Addig együnk vagy megvárjuk őket? 

-Én már nagyon éhes vagyok, tudod, hogy nem reggeliztem-fogtam meg a hasam mikor korogni kezdett. 

-Te egyél én megvárom őket. 

Nekem nem kellett több és máris a pulthoz léptem ahol szedtem is magamnak egy jókora adaggal. Leültem a megterített asztalhoz és egyből falatozni kezdtem. 

Fél óra elteltével sem tértek haza a fiúk. Így Léna is úgy döntött, hogy inkább most eszik, mint megvárja őket. Miután végzett az evéssel bement a vendégszobába majd én is a saját hálónkba Andrissal. Fel szerettem volna hívni de nem mertem mi van ha éppen megbeszélésük van vagy éppen gyakorolnak. Túl nagy volt a kísértés, hogy ne tegyem meg. 

-Szia, te éppen engem szerettél volna hívni, de biztos valami dolgom van. Hjah most németül...

-A francba-dobtam le az ágy másik végébe telefonomat. Magamhoz vettem egy takarót mert attól függetlenül, hogy kint jó idő van itt bent nincs annyira. Sokáig forgolódtam míg álomba szenderültem. 

Nem tudom hány óra lehet de éreztem, hogy erős kar öleli át derekamat. Óvatosan hátra fordultam és a nyugodtan alvó barátommal találtam magam szembe. Mégis hol volt ezidáig?

-Hmm szia-nyitogatta szemeit. Oh szóval felébredt forgolódásomra, nem is baj. 

-Szia-puszit szeretett volna adni ajkaimra de én ellenkeztem. 

-Mit tettem? 

-Találd ki magad. 

-Fogadjunk az a baj, hogy nem szóltam neked. 

-Gyorsan vág az agyad így alvás után. 

-Bocs, hogy egy kis időt töltöttem a haverommal-ült fel az ágyon.

-Legalább egy üzenetet dobhattál volna. De sem te se Dominik nem adtatok magatokról életjelet. 

-Elment felettünk az idő. Annyira benne voltunk egy témában, hogy észre sem vettük mennyi az idő. 

-Pedig még ebédet is készítettünk nektek, hogy majd négyesben eszünk. 

-Lehetne, hogy nem vitatkozunk. Légyszíves. Fontos ez a mai meccs nem szeretnék rosszul szerepelni. Ahelyett, hogy egymás fejéhez vágunk minden szarságot támogatnod kellene. 

-Én mindig is támogattalak téged, vagy nincs igazam? 

-Persze...

-Akkor menjenek el azok a barátnőid a meccsedre akik hú de annyira támogattak-ez volt az utolsó csepp a pohárba és kirohantam a szobánkból át a fürdőbe. 

-Auróra kérlek. Ne viselkedj ilyen gyerekesen-dörömbölt az ajtón. A kád hideg falának dőlve itattam az egereket. 

...