38. Az a helyzet, hogy....

533 22 1
                                    

Miután vége lett a lyukasnak, megvártuk Taehyungot és együtt indultunk matekra, a világ egyik legunalmasabb és utálatosabb órájára. Megint hárman ültünk egy padnál, amit a tanár nem nézett jó szemmel, de végül nem szólt érte. Én, mint középen ülő, kijelenthetem, hogy nincs egy csöppnyi helyem se. Egy ideig tűrtem, de egyre elviselhetetlenebb lett.

-Arrébb mennétek?-suttogtam, hogy a tanár ne csesszen le.-Alig van helyem, és én nem bírom már.

-Cseréljünk helyet?-ajánlja fel Jungkook mire bólintok.

-Igen, kérlek. -adok szóban is választ. Nos, ha felállnánk a tanár fix, hogy megölne minket, így nincs más megoldás. Lemászok a pad alá, hogy áttudjon ülni az én székemre, és már épp kúsznák fel az új helyemre, ha Jungkook nem szólalna meg.

-Basszus Jimin, siess fel mielőtt éledezni kezdek.-céloz arra, hogy izgatja ahogy a farkával egy magasba vagyok. Egy gonosz ötlet jutott az eszembe. Most úgy is hátul ülünk ahol senki más, senki se látná meg, és kb mindenki elöl ül ma.  Kezemet felvezetem férfiasságára amit egy nadrág takar el tőlem és egy picit megnyomkodom.-Mit  csinálsz??-akad ki amit a suttogása gyerekesen, cukivá teszi. Nem foglalkozva vele csatolom ki az övét, amit kissé megrémülve figyel.-Értékelném, ha nem az osztály közepén csinálnád. Nem megyünk ki inkább?

-Nem. Ez is egy büntetésed. Tanulj meg kussba elélvezni.-gombolom ki nadrágját és kicsit lejjebb húzva nadrágját és alsóját, engedem szabadjára kicsi énjét. Taehyung meg nagyra nyílt szemekkel, csendben felállt és távolabb ült, letagadva minket, ha esetleg lebuknánk. Így legalább ő se lát minket. Nem foglalkozva már semmi mással, végignyaltam Jungkook hosszán az arcát figyelve, ami az enyémet leste. Nagyot nyelve ejtett egy apró sóhajt, és a széket szorongatva várt többre. Farka tetejére csókoltam és annak apró lyukába mártva nyelvem, kicsit megszívtam. Ezt csináltam egy darabig, majd egy nagy adag nyálat ráfolyatva engedtem számba, kezemmel kitapogattam hasát és élvezettel kezdtem simogatni mind a hat kockáját, közben számba mártogatva továbbra is. Próbálgattam picit mélyebbre engedni, simogatni nyelvemmel ami látszólag bejött neki. Élvezetteli fejét a pad szélére hajtotta, elrejtve a teremben levőktől és jobban mutatva nekem. Megpróbáltam lemélytorkozni, de abból egy majdnem hangos fuldoklás lett így inkább nem próbáltam újra. Könnyes szemekkel, ami az előző ballépésem miatt volt, néztem fel rá míg ő rámmosolygott és kaptam egy fejsimit. Nem adva fel a próbálkozásokag, kaptam be tagját ismét és csak fokozatosan engedtem le egészen torkomig ahol ott tartottam ameddig csak tudtam, míg végül újra felemelkedtem és levegőért kaptam, ő pedig csak halkan nyögdécselt. Ha éppen pihentem qkkor a piercingemnek a fém karikáját a farka tetején levő lyukacskába. Hallottam ahogy a tanár nagy beleéléssel magyarázza a tananyagot és még csak nem is sejti mit művelünk. Míg Jungkook egyre inkább kapkodta a levegőt én újra számba eresztettem és ezúttal egy gyorsabb tempóval kezdtem szopni ami igen csak a határaira vihette. Hajamba markolt és ahelyett, hogy letolta volna a fejem mélyebbre, simogatni kezdte a fejbőröm, és halkan bíztatott, hogy jól csinálom. Kiengedtem ajkaim közül és párszor még végig nyaltam rajta, de utána felemelkedve a pad alól ültem a helyemre mintha semmi se történt volna.

-Mih? Jiminh? Mért állthál le?

-Mindjárt kicsengetnek. Majd verd ki.-paskoltam meg arcát és telefonomat előkapva írtam vissza az eddig válaszolatlan üzenetekre.
---
Ex

Szólj, ha basztat
téged.

Nem akarod megváltoztatni
a nevem?

Szünetbe tali?
---
Kisherceg.

Békén hagy.

Nem. Az exem
vagy. Nem szépítek rajta.

Taenak megígértem,
hogy elkísérem a bűfébe.
---
Seo

Suffer for me! (Jikook) [Befejezett]Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora