Eltelt az óra,így elindultam Nagito felé.
-Miért vagy ilyen Nagito?
-Ezt hogy érted?Én csak holnap szeretnék veled beszélni.
-Miért holnap?
-Dolgom van.
-Milyen dolgod??
-Ez most miért kérdezed?
-Hát...
Becsöngettek.
Utolsó óra is eltelt,ezért elindultam haza.
De úgy éreztem,mintha valaki figyelne.
-Ez egy kicsit ciki lesz...Hol vagy?
Semmi válasz.
-Ki követ engem?
Most sem mondott senki semmit,csak hülyén nézték engem.Én pedig elpirulva szaladtam haza.
Biztos a gyilkos volt...Nekomaru...
Elmentem aludni...
Reggel pedig átlagosan indultam az iskolába.
-Sziasztok!Mi ú-mondtam volna,de valaki megfogta a számat-M-mit cs-csinálsz?!
-Ne szólalt meg!Nem akarjuk,hogy Nagito meghallja!-mondta hallkan Hinata.
-M-miről b-beszélsz?
-Biztos ő a gyi-
-NEM Ő AZ!Upssz egy kicsit hangosan mondtam.
És ahogyan mondtam,ezt meghallotta Nagito.
-Mi az [Név]?-jött közelebb,és meglátta,hogy Hinata fogja a számat-Hinata,te meg mit csinálsz?!
-Tudjuk,hogy te vagy a gyilkos!!!
-De nem ő az!Nekomaru az!
-Mi van?!Miért ő?
-Mert [Név] kapott egy papírt,és az volt odaírva,hogy Nekomaru a gyilkos...
-Ezt honnan tudod?!
-Mert elmondtam neki!
-Mi?
-Elmondtam neki!Most pedig Hinata,légyszi engedj el!
Elvette a karját,és elmentem,de megfogtam Nagitonak a karját.
-Gyere velem.
Ezután lementünk egy szintet.
-[Név],nem is-
-Nem akartam elmondani!Így még jobban te lennél a gyilkos!De tudom hogy nem te vagy!
-Köszi [Név]-pirult el.
-Menjünk vissza.
-Oké.
Visszamentünk,és becsengettek.
Eltelt pár óra,és az utolsó órának is.
-Szia [Név],akkor jössz?
-Mingyárt,csak ott maradt valamim.
Visszamentem a terembe.
-Ó,itt maradt egy papírdarab.
Felvettem,és kinyitottam.
Miért nem Nekomaru a gyilkos
Hajime
Elsőnek is
-He?Ez meg mi?Miért nem Nekomaru a gyilkos???Miért írta ezt Hajime?
-[Név],jól vagy?-jött be Nagito.
-I-igen jól vagyok-dugtam el a papírt.
-Mit rejtegetsz?
-Semmit...
Arrébb ment Nagito,és gyorsan kivette a kezemből.
-Hmm...miért nem Nekomaru a gyilkos.Ki írhatta ezt?Hát Hajime...
-Sajnálom Nagito-fogtam meg a vállát.
-Nem megyünk?
-Nem érdekel ez?
-Nem.De megyünk?
-Oké.
Elindultunk Nagitonak a házához.
-Mit szeretnél Nagito?
-Gyere be.
-De itt kint-
-Gyere be.
-De-
-Gyere be.
-Hát oké...
Bementem,és tiszta káosz volt.
-Nagito,te pár nap alatt ilyen kupit csináltál?!
-[Név],nyugodj meg.
-De ez rossz!
-Akkor menjünk fel a szobámba.
-De az-
-Nem.
Ezután felmentünk.
-Jó,ez azé-
Amikor beértem,azt hittem jó,de amikor megláttam...
-Nagito tiszta vér még mindig az ágyad?!
-Vagdosom magam,ennyi.
-De ez nekem túl sok...
-Várj...
-Mi az?!
-Megtaláltam a papírt.Nem érdekel?
-De hát-
-Tessék!-ezután odaadta a papírt.
Nem hittem a szememnek...
N,mint Nagito...
-T-te vagy az??!
Sziasztok!Most lehet,hogy egy időre befejezem ezt,mert a csodálatos iskola rángat bele a tanulásra,így szóval lehet hogy naponta csak egyet tudok csinálni.
Sorry😩
