Csendes Könyv /Pierre Gasly F.F./

~q~u~a~t~o~r~z~e~

P i e r r e  G a s l y 

A mai nap reggelén elég rosszul voltam. 

-Pierre minden rendben van? Sápadt vagy.- vette észre Cloé

-Nem tudom elég szarul érzem magam. -mondtam őszintén. 

-Figyelj menj el a dokihoz. Ma ez nem annyira fontos nap. -mondta miközben elkezdte csinálni magunknak a pirítóst. 

-Úgy lesz. -mondtam és segítettem neki a konyhában. 

Reggeling után fogat mostunk és elindultunk vizsgálatomra. Orvosom azt mondta hagyjam ki a mai napot, hogy holnapra ki tudjam pihenni magam. Szállodánkba visszaérve egyből ágynak vetettem magam és takaróm alá bebújva rögtön el is nyomott az álom. 

C l o é  N a t h a n

Aggódom Pierre miatt. Remélem holnapra meggyógyul és 100%-osan tud majd teljesíteni. Mikor láttam, hogy elaludt halvány mosolyra húztam számat és a nappaliba leülve folytattam könyvem írását amibe szerencsére rengeteget bele tudtam írni az eddig szerzett élményeimből barátommal Pierre Gaslyval. 

Tudom elmondtam vagy 1000-szer de rettenetesen jó érzés. Fel sem tudom fogni. Álmaim pasijával vagyok együtt sőt már együtt is élek vele. 

P i e r r e  G a s l y

A futamom elég jól sikerült és ennek nagyon örülök. Lehet egy kicsit korai lenne de most hétvégén megszeretném kérni Cloé kezét. A csapat tervez ma estére egy partit az elért eredmény miatt és arra gondoltam, hogy ott meg is tudnám tenni  mindenki előtt. 

-Franz! Beszélhetnénk? -szóltam főnököm után mivel ő rendezte a party-t. 

-Persze Pierre mondjad. -fordult felém. 

-Szóval lenne ez a kis buli amit szervezel. -kezdtem bele mire csak bólintott. -És tudod van a barátnőm Cloé. -mondtam mire elmosolyodott.

-Megakarod kérni a kezét és ,hogy segítsek benne igaz? -kérdezte mire vörös arccal bólintottam. -Értem, értem. Már van is egy ötletem. -mondta mire kérdőn néztem rá. -Az mondjuk megfelel, hogyha menne a zene mondjuk egy 10 percig és utána egy szám végén elhalkul, fellépsz a színpadra, felhívod magad mellé és megkérdezed? -kérdezte mire lesokkoltam. 

-Ugyan erre gondoltam. -mondtam mosolyogva mire ő megveregette a vállam. 

-Tudod Pierre már egy kicsit aggódtam, hogy a fiúkat szereted. -mondta nevetve

-Miért is? -kérdeztem meglepődve

-Hát amiket Yukival csináltatok, tudood. -mondta mire csak a fejemet ráztam, mert nem tudtam, hogy mire gondol. -Amikor mondjuk beleült az öledbe, vagy kicsit furán néztetek egymásra. -mondta mire kitört belőlem a nevetés. 

-Hát most már tudod, hogy nem a fiúkat szeretem. - mondtam majd hátra fordultam, mert főnököm jelezte, hogy jön barátnőm. - mehetünk? -kérdeztem miközben megöleltem

-Hát persze még el kell készülnöm. -mondta mosolyogva

-Akkor gyere. -mondtam és megfogtam a kezét. Az egész paddockot gyors léptekkel szeltük át. 

C l o é  N a t h a n 

A szállásra érve egyből fürdőnk felé vettem az irányt. A ruhám miatt már nem kell aggódnom, mert megbíztam Pierret, hogy válasszon ki helyettem egyet. Reméltem valami báli ruha és szoknya között mozgó darabot mutat majd fel. 

-Cloééé! Mikor leszel kész? -hallottam barátom hangját.

-Mindjárt várjál. -mondtam és magam köré csavartam a törölközőt, vizes hajamat hagytam a vállamra hullani. 

Kinyitottam az ajtót ahol barátom állt hatalmas mosollyal az arcán. 

-Na mutasd. -mondtam mosolyogva. 

Pierre bevezetett a nappaliba ahol a kanapén már ki is volt terítve a darab. Pontosan egy olyan ruha volt amire számítottam. Imádom ezt a fiút. 

-Naaaa felveszeed? -kérdezte izgatottan. 

-Nem, nem fogom felvenni. Egy törölközőben megyek majd rengeteg ember közé. -mondtam majd magam elé vettem a darabot. 

-Jó naa csak kíváncsi vagyok. -mondta mire elmosolyodtam. 

P i e r r e  G a s l y

-Akkor fordulj el. -mondta nevetve 

-Na de Cloé. -ellenkeztem 

-Nincs semmi de. -mondta és vállamnál fogva a fal felé fordított. 

Hallottam az anyag súrlódását, ahogy belebújik a ruhába és akaratom ellenére is elmosolyodtam. Barátnőm felhúzta a cipzárt és hallottam ahogy lépei egyre távolodnak. 

-Te. Jó. Élet. -mondta a tükör előtt. 

-Odamehetek? -kérdeztem 

-Nagyon jól tennéd. -mondta és egyből futásnak eredtem. 

Lefékeztem a folyosó előtt ahol már megláttam a ruha végét. Lassan elindultam felé és lélegzetem elállt. A világosszürke anyag hozzásimult testéhez így kiemelve alakját. Tátott szájjal néztem. 

-Gyönyörű. -szólaltam meg végül.