| WILD CAT |

8. Bikák és íjászok

"Guess you didn't cheat
But you're still a traitor"

- Hogy érted ezt? - fogja meg a kezem Val.
- Ahogy mondom. Tudod, sosem alakultak úgy a dolgok... És sosem tudtam igazán bízni senkiben. Nem voltak túl tartósak... a kapcsolataim és ezért utólag eléggé szégyellem is magam.
- Drága! Nem kell. Ez a te életed, a te utad. Egyedül neked van beleszólásod és csak saját magadra hallgass ebben. Oké?
- Oké - fújom ki a levegőt. Nagyon megnyugtató kisugárzása van ennek a lánynak. - Köszönöm.
- Mindig itt vagyok neked, nem csak a munkában, hanem amikor szükséged van rám. Kivéve ha Pierre Gasly megkéri a kezem, mert akkor lelépek vele.
- Valentine! - kiáltok fel nevetve. A könnyeinket törölgetjük pár perc után. Elálmosodunk, a fürdőszobában váltjuk egymást aztán lefekszünk végre aludni. Álmomban a tegnap este alternatív végkifejletét látom, így rákvörös fejjel kelek ki az ágyból. Már értem a barátnőm tegnapi kérdését.

***

Újabb nap a paddockban, ami csak is bajt jelenthet. Rossz érzéssel keltem ma reggel, Tin és Val próbáltak győzködni, de nem sikerült nekik. Úgy érzem valami baj fog ma történni. Mindenesetre nincs visszaút, már sétálunk is végig az istállók között mikor valaki átkarolja a vállam oldalról.
- Jó reggelt Mademoiselle Sainz!
- Señor Gasly! - biccentek nevetve. Nos igen, azóta vele is elrendeződtünk és a kezdeti kis botlást betudtuk az alkoholmennyiségnek.
- Ma együtt vagyunk a tájékoztatón, hát nem csodás? - kérdezi tettetett lelkesedéssel. Nem rajongója az eseménynek.
- Láttam ám a beosztást, öröm lesz a két kedvenc franciaajkú szépfiúmmal közösen újságírókat alázni.
- Mint mindig, csináljuk a fesztivált. Ott találkozunk! - int, és lekanyarodik az AlphaTauri és Redbull közös motorhomejának bejáratához. Christian Horner a kis teraszon áll, kávéval a kezében és engem bámul. Nem tudom hova tenni, inkább elfordítom a tekintetem. Kötelező köröket futunk, a kínos incidens óta Hamilton hozzám se szól, néha még csak nem is köszön. Ügyesen magamra haragítottam. Az ominózus estéről készült képek posztolása óta semmilyen formában nem kapcsolódtam hozzá. Az első kép amit választottam a hatalmas csoportkép minden résztvevővel. A másodikon körbeállunk egy asztalt, a társaságot George, Carmen, Val, Toto, Susie és én alkotjuk. A harmadik képen Hamiltonnal vagyok, tánc közben. Direkt ezt a képet posztoltam, hogy sose felejtse el az éjszakát amikor visszautasítottam.
- Szia Raquel! - köszön vidáman Charles a folyosóra érve.
- Charlito! - ölelem meg gyorsan, aztán csevegni kezdünk a múltkori futamról, ami meglehetősen jól sikerült mindkét csapat számára. Ő jelenleg harmadik az összesítettben, én pedig második, nem sokkal de nem is kevéssel lemaradva Lewistól. Pierre is megérkezik, mehetünk is be újabb érdektelen és sablonos kérdésekre felelni.
- Raquel, mit szólsz ahhoz, hogy az első szezonodban ilyen eredményes vagy? Nem sok pilóta ér el második helyezést a világbajnokságban újoncként.
- Először is, az eredményem még nem borítékolt, az elején vagyunk még - kezdem diplomatikusan. - Nyilván örülök, de ez nem csak az én érdemem hanem sok sok munkaóráé amit ez a fantasztikus csapat belefeccöl a versenyzésbe. Ez nem egyéni hanem csapatsport, ha ők nincsenek én sem vagyok és fordítva. - fejezem be. Mert így is gondolom. Nagyon hálásnak és áldottnak érzem magam, még ha ironikus is. Toto bizalma az ami miatt egy Mercedesben ülhetek, és ezt még ilyen eredményekkel sem tudom majd teljesen meghálálni neki.

***

Csak a második helyre futja a mai időmérőn, de nem bánom. Ez a pálya sosem volt az erősségem. Este a hotelszobámban végre egyedül lehetek kicsit. Imádok a srácok közt lenni egész nap, félreértés ne essék, de azért kell a privát szféra néha. De nem tart ám sokáig a csendes magány. Csörög a telefonom. Ismeretlen szám. Érdekel ki az, így felveszem.
- Raquel Sainz, miben segíthetek?
- Jó estét Raquel, itt Christian Horner - szól a vonal másik végéről. Megfagy az ereimben a vér. - Nem zavarlak sokáig, csupán egy ajánlatot szerettem volna közölni veled.
- Miféle ajánlat? - nyelek egy hatalmasat.
- Három éves szerződés az Oracle Red Bull Racinggel, illetve háromszoros fizetés mint amit jelenleg kapsz.
- Miért váltanék le egy bajnok csapatot?
- Mert jövőre a szabályok felénk fogják billenteni a mérleget. El fogjuk söpörni a Mercedest.
- Azt hiszed, egy szép összeg és ugrom is? Szerinted megvásárolható vagyok?
- Mindenki az kedvesem. Nem kell rögtön döntened, az ajánlatom egészen a szezon végéig áll, hiszen addig tart a jelenlegi megállapodásod.
- Kérdezhetek Christian?
- Hogyne.
- Miért én?
- Mert te vagy a jövő. Keress fel, ha a legjobb csapattal szeretnél tartani - köszön el, és leteszi. Sokkos állapotban ülök az ágyon. Remeg a kezem. Honnan tudta meg a számom? Miért én kellek nekik? Egyáltalán illenék én oda? Ezt meg kell beszélnem valakivel de a csapatom nem tudhatja meg. Christian tisztességtelen módon keresett fel, telefonon. Chloe és Carlos. Az örök támaszaim, rájuk van szükségem.

Csoportos hívást kezdeményezek, látva, hogy elérhetőek mindketten.
- Minden oké? - kérdezik rögtön . Ez már ilyen pavlovi reflex, ha este hívom őket tuti baj van.
- Igazából igen csak... Segítenetek kéne. Az imént felhívott Christian Horner és... Állást ajánlott.
- Hogy mi? - bukik ki Chloeból.
- Három éves szerződést ajánlott és tripla fizetést a jelenlegi béremhez képest. És én... Nem tudom mit csináljak.
- Mit mondott, meddig él az ajánlat? - kérdezi a bátyám.
- A szezon végéig - sütöm le a szemem.
- Figyelj, szerintem... Ez jó dolog! Hogy más csapat is érdeklődik irántad - véli a húgom.
- Igen csak... Most úgy érzem a Mercedes nem bízott bennem több évre, ők rögtön három évet adnának és ez összezavar.
- Hermanita, ezt neked kell eldönteni. De bárhogy döntesz, mi melletted vagyunk - nyugtat Carlos, Chloe pedig hevesen bólogat.
- Köszönöm, szeretlek titeket! - integetek a kamerába és kinyomom a hívást. Agyalni kezdek ezen. Szépen sorjában. Először is, nézzük az autót. A Mercedes idén jobb de ha Christian igazat beszél, jövőre sokkal dominánsabbak lesznek. A csapat. Annyira megszerettem mindenkit itt, nem tudom el tudnám e engedni. Ellenben Maxxal sokkal jobb a kapcsolatom még így is, mint Lewissal. Nyugodtabb, inkább úgy fogalmaznék. Lehet jobban tudnék a pályán koncentrálni, de nem tudom le akarom e kötni magam egy ismeretlen helyre kapásból három évre. Soknak érzem, és ráadásul még Totoval szóba sem jött soha a hosszabbításom, pedig szerintem ők is terveznének velem. Fene gondolta volna, hogy ez ilyen bonyolult lesz. De ezt valóban nekem kell eldönteni, az én jövőm, az én életem, az én karrierem. De túl sok a befolyásoló tényező. Túl sok a kötődés. Mit mondok majd Valentinenak? Mit mondok Angienek? És Lewis? Őt biztosan nem érdekelném. És most sem érdeklem. Másnap a paddockban sétálva látom, ahogy egy VIP jegyes szőke csaj fárasztja, ő pedig hagyja neki. Talált végre másik játékszert aki nem én vagyok. A pilótaparádén a kamionon ezúttal egy kisebb társasággal állok össze beszélgetni. Mick, Sebastian és Esteban, akikkel töltöm a pályakört, mögöttünk Chloe Charlessal, Pierrel és Landoval csacsog, a többiek is elszórva kisebb csoportokban diskurálnak. Szeretem ezeket az alkalmakat, legalább mindenkit megismerhetek jobban.

- Raquel, gondolkodtál már mi lesz jövőre? Nem siettetni akarlak, csak érdekel van e terved esetleg más csapatnál... - kérdez rá Sebastian. Szépen beletalál.
- Egyelőre az idei szezonra akarok koncentrálni és nem agyalni ezen mert kóros túlgondoló vagyok - nevetek kínosan, kikerülve a kínos szituációt.
- Szerintem nincs min aggódj, hihetetlen jó vagy, a Mercedes biztos tervez veled jövőre - mosolyog rám a kis Schumacher kedvesen.
- Aranyos vagy - hajtom a vállára a fejem. Pont rálátok Lewisra. Egyenesen minket néz. Gondoljon csak amit akar.
- Ne is mondd Mick, én érzem magam kellemetlenül, úgy előz meg néha - mutat rám Esteban nevetve.
- Téged a legnehezebb, ne szerénykedj te oroszlán! - boxolok a vállába.
- Engem meg úgy sem kell megelőznöd, úgyis mindig hátrébb rajtolok - legyint lemondóan Seb. Felröhögünk mindannyian, istenem, de szeretem a humorát.
- Megtisztelő egy mezőnyben versenyezni veled - nézek rá komolyan.
- Köszönöm Raquel, nem különben - átkaroljuk egymás vállát. Ez a hely az otthonom és ők a családom. Nem adnám semmiért. A parádé végeztével mind lekászálódunk a kamionról és indulunk vissza készülődni, amikor Daniel elém penderül.
- Miss Sainz ezennel meghívom önt az Ausztrál nagydíj után rendezendő afterpartyra. A címet és egyéb részleteket majd később osztom meg önnel.
- Igazán megtisztel a meghívásával Mr Ricciardo, esetleg kísérőt is választhatok az eseményre?
- Mi sem természetesebb. Bárkit szívesen látunk - hajol meg enyhén, mire elnevetjük magunkat. - Szóval komolyan, egy barátomnak van egy klubja Melbourne közelében, és felajánlotta, hogy fogadna mindenkit aznap zártkörű eseményként. Bárki jöhet a csapatokból.
- Elég nagy az a hely nekünk Daniel? - kérdezem.
- Hát persze, és el kell ígérned nekem az első táncod már most! Te vagy a legjobb partnerem.
- Szavadon foglak! - ígérem meg neki, és folytatom utam a garázs felé. Egy Red Bull szerelő, Jack jön velem szembe. Kedves srác, de eléggé nyomul rám, a pár baráti beszélgetésünkbe azt hiszem többet lát mint kéne.
- Szia Raquel! A partin találkozunk?
- Ha te is ott leszel, persze! - kerülöm ki amire utalgat.
- Van már... Kísérőd? - kérdezi.
- Igen, az edzőmmel megyek, Austinnal, mint mindig. Bocsi! - teszem hozzá.
- Ugyan, semmi baj. Ott találkozunk! - int, és le is lép. Jó fej meg minden de... Nem az esetem egyáltalán. Nem olyan mint Lewis. Hogy jön ide Lewis? Miért hasonlítgatom hozzá? Miért gondolok egyáltalán rá? Kezdek becsavarodni.