Good Boy Gone Bad •Sookai•. ✔️

~22~

Soobin szsz.:
Mosolyogva mentünk Yeonjunnék házához. A fodrász szalontól gyalog, maximum húsz percre van, ezért úgy döntöttünk, hogy sétálunk. Út közben nem nagyon beszéltünk. Gondolatainkba merülve mentünk tovább a "Choi" házhoz. Amég gyalogoltunk, addig én vagy a lábam, vagy a közeledő autókat néztem. Fura, bár kivételesen nyugtatóan hatott rám a városi élet. Sosem szerettem a várost, a füst szagot, valamint a sok ordibáló embert, a kocsik fékezését, dudálását. De akkor abban a pillanatban kicsit sem zavart. Azzal voltam elfoglalva, hogy egy kis idő múlva lehetőleg megint csak megváltozik az életem. Jó irányba. Mivel már megtettem az első lépést, reméltem hogy a többi már könnyebben fog menni. Jó hatással van rám Kai. Nélküle már rég halott lennék. Ha pedig nem halott, akkor boldogtalan. Határozottan boldogtalan.

Már csak egy sarok volt hátra hogy elérjük Yeonjun hyung házát, de hirtelen megfogta a vállam, amivel kirángatott a gondolataim világából. Megfordultam, és ránéztem.

- Köztetek Kaial már volt olyan? - kérdezte halkan, amire nemlegesen megráztam a fejem. Nem akartam ilyen, vagy hasonló dolgokról beszélni. - Aha... Nem gond... Beomgyunak is kellett egy kicsi löket mire megjött az esze.

- Leitattad. - mondtam halkan. Sajnos ezt már azelőtt is tudtam hogy jóba lettünk volna Yeonjunnal. A suliban mindenhol ez ment. A nagy Choi Yeonjun leitatta, és megdugta a kis lúzer Choi Beomgyut. Csak ezek után lett népszerűbb Beomie. Yeonjunnal össze jöttek, és ezért már őt is mindenki istenítette. Azelőtt hogy ismertem volna Kait beszélő viszonyban voltam vele. Egyszer egyszer váltottunk pár szót, de amikor Yeonjun megjelent, meglátta a lehetőséget, és összejött vele. Nekem ezt elmondta, mivel akkor amikor beszéltünk részeg volt. Csont részeg. Elmondta hogy csak kihasználja Yeonjunt, és ha már magától is fent tud maradni a ranglétrán, akkor szakít vele. Attól félek lassan ez be is fog következni. Nem számítok semmi jóra, főleg hogy Beomgyu és Kai egyedül voltak a házban, és Beomgyu mindent elmond Kainak. Kivéve amit nem. De az biztos. Remélhetőleg nem összeesküvést szerveznek ellenünk, mert ha Kai dob, akkor meglátogatok egy eléggé magas épületet. Bár.. mért is akarna dobni... Hülye vagy Soobin. Csak reménykedni tudtam hogy ne legyen igazam. - Akkor megyünk? - néztem rá, mert egy ideje csak egy helyben állt. Bólintott, majd megtettük azt a pár lépést, és halkan benyitottunk.

- Szóval Yeonjun nekem tényleg csak annyit jelentett, hogy be fussak a suliban... - halottuk meg halkan Beomgyu hangját. Yeonjun azonnal a szájára rakta a mutatóujját, hogy maradjak csöndben, majd úgy indult el. Hallgatóni akart, én meg nem tudtam volna leállítani.

- Tisztázd mind kettőjükkel a helyzetet, és majd lesz valahogy. Vagy megszakítod a kapcsolatod mind két fiúval, vagy döntesz. Kivel szeretnéd továbn folytatni? - kérdezte Kai.

- Tudod... Én... Talán..... Meg kéne kérnem őt hogy hagyja abba. És akkor.... Ha minden igaz... Akkor marad ő. - Beomgyu ennél egyszerűbben nem tudnál fogalmazni?? Tovább megyek én is halkan, hogy hallhassam az egész beszélgetést.

- Meg kell mondanod neki hogy nem ő az igazi. - mondja Kai, amire Yeonjun megtorpan.

- Akkor neked is meg kell neki mondanod! - mondja Beomgyu Kainak, amire egy világ törik össze bennem.

" - Soobin! - kiabál velem Heeseung. - Esküszöm félre érted a helyzetet! Semmi nincs köztem és Jake között! - ordibál tovább.

- Milyen Jake??? - értetlenkedem - Én nem tudtam semmilyen Jakeről! Én most a Sunghoon gyerekről beszéltem! - nézek rá mérgesen - Mi a fasznak nem beszélsz nekem a baráti körödről? Nem tudtam semmilyen Jakeről! Legalább együtt vagytok? - kérdezem szarkasztikusan.

- Nem! Ne legyél már barom! - ül le az ágyára hisztizve - Ilyenkor nagyon utállak!

- Én viszont ilyenkor is szeretlek. Ne haragudj! - ülök le mellé én is, mire belebokszol a melkasomba. - Tudod jól hogy csak féltékeny vagyok, hogy őket nem nyomod ki, vagy azonnal felveszed ha hívnak.

- Te mindig olyankor hívsz, amikor dolgom van. - mondja nevetve, majd megölel engem. - Nekem rajtad kívül soha sem lesz fiúm. Ha te elhagysz, akkor sem. - teszi a kezeit a nyakamba, és egy picit el is húzódik.

- Nekem sem rajtad kívül - mosolyodom el, majd ajkaira hajolva csukom be a szemem, és hagyom hogy egy kicsit ő irányítson. "

Elfogott a féltékenység. Akaratlanul is visszagondoltam Heeseunga. Sokat veszekedtem vele. Az ígérteünkre gondolva megfájdult a szívem. Meg ígértem neki, és nem tartottam be. Yeonjunra néztem, aki pont abban a pillanatban nyitotta ki Beomgyuval közös szobájuknak ajtaját.

- A kurva életbe! Te csalsz engem??? - kezdett el veszekedni Beomgyuval - Mi az hogy el kell mondanod nekem hogy már semmi nincs köztünk HM?? - vágja hozzá szegényhez a telefonját. Ha veszekedés van, mindig a telefonok repkednek. Tapasztaltam. Heeseung és én is mindig telefonnal dobáltuk a másikat. Volt hogy a telefont az ablakon is kicsűrtük. Hiányolom Heeseungot.

- Nem.. én... - mentegetőzött Beomgyu, de sajnos Yeonjun túl sokat hallott.

Kai rémülten jött oda hozzám, és ölelt volna meg, de én eltoltam magamtól. Mivel Beomgyu azt mondta Kainak, hogy akkor ő is mondja meg nekem. Nem tudtam hogy mit, de akkor mondja. Ha szakítani akar, mondja. Abban a pillanatban számomra csak az az egy lehetőség létezett, hogy húzzunk haza, és mondja el hogy mi a franc van.

- Menjünk! - mondtam hidegen, Kai csuklóját megfogva húztam ki a házból. Utólag visszapillanott Beomgyura.

- Beszéld meg vele. Kitartást! - mondta halkan, amire Beom bólintott, és ugyan ezt kívánta Kainak. Most jön csak a neheze.

Előre féltem Kai mit akar velem megbeszélni.