⚠️🔞⚠️ Figyelem!!! Felnőtt tartalom, erőszak ⚠️🔞⚠️
A Megtörve I. - Mennydörgés című könyvem folytatása.
MÁSODIK KÖTET!!!
Elfek, orkok és még sok más faj képviselői próbálják élni a kis életüket a területekért és egyébb erőforrásokért zajló harcok...
A Káosz Csata után Ryara Syarän felszívódott, Eryna pedig megparancsolta az összes hidden haveni lakosnak, hogy a barlangot csak a legszükségesebb esetben hagyják el. Össze voltak zárva tehát a két árnyharcossal. Gotty morgolódott, Seruun viszont szerette hallgatni a bolondozásaikat. Kellett egy kis idő hozzá, hogy a hercegnő is megbarátkozzon a helyzettel, de mire a tél beköszöntött, ők négyen elválaszthatatlan barátok lettek. Legalábbis hárman, hiszen, amint a királynő lazított a szabályokon, Rys csavarogni kezdett. Seruun nem bánta. Rájött, hogy sokkal jobban élvezi azt, amikor csak a hercegnővel és Zelas-szal hármasban vannak.
Ahogy teltek az évek és kölykökből felnőttekké váltak, egyre aktuálisabb volt, hogy megkérje Gotty kezét. Tizenhároméves kora óta arról álmodozott, hogy a hercegnő a felesége legyen, amikor azonban eljutott odáig, hogy lépjen, habozott. Először nem tudta, hogy miért hezitál, hiszen mindig is egyértelmű volt számára, hogy kedvesével összetartoznak. Megrázó volt ráeszmélnie, hogy párján kívül egy másik lány is tetszik neki. Nem hirtelen történt, hanem szépen lassan. Először csak viccesnek tartotta a diabolikot. Mulattatta, ahogy forgószél módjára közlekedik, és mindig kimondja, amit gondol. A maga nyers stílusában. Később, amikor már azt hitte, kiismerte, a lány megnyílt előtte és beavatta érzéseibe. Rájött, hogy Zelas sokkal több annál, amit korábban gondolt róla. Talán ekkor kezdődött.
Egyre többet beszélgettek, feladataik közben összemosolyogtak, közös vicceik lettek, amiket csak ők értettek. Néha, amikor elment mellette, megérintette vállát, karját. Az elf lány egy idő után kerülni kezdte, hogy kettesben maradjon vele. Ez volt az a pillanat, amikor megvilágosodott, hogy tilosban jár. Továbbra is szerette Gottyt, de nem bírta a szőnyeg alá söpörni a tényt, hogy valaki más is felkeltette az érdeklődését. Nem akarta kísérteni a sorsot. „Ha nem találkozunk, talán elmúlik." – gondolta. Bezárkózott tehát szobájába és könyveit bújta. Napokon keresztül ki sem mozdult. Az egyetlen, aki meglátogatta, a hercegnő volt. Kedvese is érezte, hogy valami nincs rendben nála, de mivel amúgy is szokása volt időnként elvonulni a világ elől és a könyveibe temetkezni, a lány nem esett kétségbe. Amikor ismét kidugta az orrát és meglátta Zelast, rájött, hogy hiába próbálkozott, a vonzalma nem vált köddé.
Lefekvés előtt, amikor végre egyedül volt, egy ostoba, de átlátható módszerhez folyamodott: listát írt.
Megpróbálta összeszedni a dolgokat, amik a lányokban tetszettek, vagy nem tetszettek neki.
Egyik oldalra az egyikük jellemzői kerültek, a másikra pedig a másiké.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
A lap alapján eléggé egyértelmű volt, hogy el kellene felejtenie Zelast. Igazából erre már saját magától is rájött, de így leírva még világosabb volt. Csak az az érzés ne lett volna...
