Megtörve II.- Lángvihar (18+)

Első fejezet vége/4

⚠️🔞⚠️ Figyelem!!! Felnőtt tartalom, erőszak ⚠️🔞⚠️

Rorscha

Már több ezerszer megfogadta, hogy nem avatkozik bele mások dolgaiba. Főleg Crematory esetében, ugyanis eddig túl sok jó nem sült ki abból. Őrlődött és nyűglődött, de végül csak a Sárkánytanya előtt kötött ki, hogy beszéljen Zelas-szal. Hajnal volt, ezért bízott benne, hogy a diabolikot nem zavarja meg munka közben, de még nem is aludt el. Ő maga sem tudta, hogy pontosan mit akar neki mondani, hogy meggyőzze, béküljön ki öccsével, de azon az alapon, hogy sokat úgysem ronthat a helyzeten, eldöntötte, megpróbálja.

Belépett a fogadóba. Egy kocsma tárult a szeme elé, ahol a vendégek jókedvűen iszogattak, beszélgettek. Hirtelen valami furcsa dolog történt. A világ beszűkült, érzékei eltompultak. Minden homályos lett, leverte a víz, szíve hevesebben dobogott. Nem tudta, hogy mi baja van, csak azt érezte, hogy merre kell mennie. Elindult.

- Üdvözletem, barátom! Mivel szolgálhatok? – kérdezte egy alacsony, vörös alak a pult mögül.

- Ő... én... - motyogta, de nem fejezte be. Csak ment tovább, mint akit megbabonáztak.

- Hé, uraság! Oda nem mehetsz csak úgy fel! – szaladt a törp utána, amikor Rorscha ráfordult az emeletre vezető lépcsőre.

Fogalma sem volt, hogy mit csinál, csak követte a furcsa érzést. Megállt egy szoba előtt és benyitott. Az ágyon két meztelen elf lány térdelt egymással szemben és meglepetten néztek rá. A férfi szintén meghökkent a nem várt látványtól.

- Haver... elmész, vagy beszállsz? – kérdezte az egyik.

- Hát... ő...

- Na, válaszolsz még ma? Vagy ne válaszolj, csak ki, vagy be! – folytatta ugyanaz a lány.

Rorscha nem mondott semmit, csak belépett a szobába és becsukta az ajtót. A két elf megcsókolta egymást, majd a szószátyárabb ismét felé fordult.

- Vetkőzz le fiúka, és gyere ide hozzánk! – mosolygott rá, aztán újra puszilgatni kezdte partnerét.

Rorscha nem igazán tudta hová tenni az egész helyzetet. Tudta, hogy barátnője van, aki nem ezt érdemli tőle, de nem volt képes ellenállni ennek az ajánlatnak. Vetkőzni kezdett, közben újra a párra nézett. Ekkor tűnt fel neki: a beszédesebb, Zelas-hoz hasonlóan diabolik.

Ledobta magáról az utolsó rongyot is és ő is beugrott az ágyba. Feltérdelt a lányok közé, de pontosan ő sem tudta, hogy mihez kellene kezdenie két partnerrel, ezért várt. A diabolik felé fordult, magához húzta és megcsókolta. Furcsa volt számára, hiszen az orkok nem igazán szoktak csókolózni, de kellemes. Bal karjával elkapta a derekát és viszonozta nyelvének játékát. A másik elf sem tétlenkedett, ő férfiasságát halmozta el csókokkal. „Kezdem érteni, mit szeret annyira ezen Crematory." – futott át az agyán, amikor a lány be is kapta szerszámát. A csók után megnyalta jobb kezének ujjait és izgatni kezdte velük a diabolikot. Ehhez a művelethez kissé ki kellett tekerednie, de nem bánta.

- Hogy hívnak? – súgta kérdését az árnyharcos hosszú fülébe.

- Nyra. – válaszolta az egy nyögéssel egybekötve, mosolyogva.

„Nyra... ki lehetsz te, és miért érdekelsz engem ennyire?" - morfondírozott. A másik lány kitartóan kényeztette őt, Rorscha pedig ugyanabban a ritmusban ujjazta a diabolikot. Néhány perc múlva ugyanabban a pillanatban nyögtek fel a gyönyörtől.