Fictions (Oneshots)

School Detention (Frerard)

Gerard Way x Frank Iero (My Chemical Romance)

Gerard Way nem szeretett a középpontba lenni, de a különlegesnek mondható ruházkodási szokásai miatt még is gyakran került oda. Persze választhatta volna azt, hogy követi a divatot és úgy öltözködik mint a többi kortársa, de neki ez az opció nem volt túl szimpatikus. Imádott jelmezbe bújni, szerette a szoknyákat, az ingeket, a mintás pólókat, a szűk és a bő nadrágokat egyaránt. Egy szóval minden ruhát érdekesnek talált, a hangulata határozta meg az az napi megjelenését. 

-Ma ilyen hétköznapi vagy? - kérdezte Mikey miközben a reggeli zabpelyhét fogyasztotta. 

-Még nem vagyok kész. - kutatott Gerard a konyhaszekrénybe. 

-Mit keresel? 

-Ezt! - tartotta vigyorogva az öccse felé a piros ételfestéket. 

-Művért készítesz? - kérdezte Mikey előre tudva a választ. 

-Igen. - vette elő Gerard a többi hozzávalót. 

-Csak siess, mert elfogunk késni. - pillantott az órára a fiatalabb Way fiú. 

-Nyugi! Már rutinos vagyok benne. - vigyorodott el. 

Gerard nem hazudott, tényleg gyakorlott művér készítő volt már. Amint elkészült vele a tükörhöz sétált, és a homloka közepére kör alakban színtelen wax segítségével egy sebhelyt készített. 

-Fej lövés? - kérdezte Mikey miközben befűzte a bakancsát. 

-Igen. - húzta fel Gerard is a cipőjét. 

-Az igazgató ki fog akadni. - zárta be maguk mögött kuncogva a házuk ajtaját. 

-Nincs a házirendben, hogy nem lehet lőtt sebbel menni. - rántotta meg nevetve a vállát. 

-Komolyan mondom egyszer miattad fogják újra írni.

Mikeynak igaza volt. Az igazgató valóban nem értékelte Gerard aznapi megjelenését. Ahhoz már nagy nehezen hozzászokott amikor a fiú szoknyában jött vagy macskának öltözve, de ezt a mai sebhelyet érzéketlennek és meglehetősen ízléstelennek találta. Gerard hiába próbált azzal érvelni, hogy az Amerikai iskolákban évente mennyi lövöldözés történik, ezzel csak még jobban felbosszantotta a dirit. Majd amikor a házirend hiányosságára hívta fel a figyelmet, a férfi vörös fejjel üvöltve közölte a fiúval, hogy délután sok szeretettel várja az elzáráson.   

-Mehetünk haza? - lépett Mikey a szekrényébe pakoló bátyához.

-Elzárást kaptam. - csukta be Gerard az ajtót. 

-Már megint? - tárta szét a fiatalabb a karjait. 

-Igen. - forgatta meg a szemeit. - Nem értékelik itt a művészetet. 

-Akkor otthon találkozunk. - húzta el a száját.

-Úgy tűnik. - ölelte át Gerard sietve az öccsét, majd belépett a harminchatos terembe, ahol rajta kívül öt másik diák foglat helyet.  -Sziasztok. - köszönt a többieknek. 

-Szia Gee! - üdvözölte vigyorogva Pete, aki történetesen az öccse egyik legközelebbi barátja. Gerard még sosem látta őt a délutáni büntetések alatt, így fogalma sem volt arról, hogy mit tehetett ami ide juttatta.

Rajta kívül Ashley, Jack, Alex, valamint egy számára teljesen ismeretlen srác tartózkodott a helyiségben.  A lány Gerard évfolyamtársa volt, őt általában azért küldték ide mert hajlamos volt elkésni az iskolából. Alex és Jack pedig szinte minden nap büntetésben töltötték a délutánjaikat, az egész iskola ismerte őket a csínyjeik miatt.