Törékeny;
De nem úgy, mint egy szál virág, amit holmi gyenge szélroham kedve szerint visz táncba;
Sokkal inkább egy futótűzzel töltött üvegcse, ami nem fél felperzselni a körülötte lévő világot.
Aemond Targeryen x oc!
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
A hír, hogy mind az édesanyja és a családjuk legfiatalabb tagja makk egészségesen hagyta el a szülőszobát, egy egész délelőttnyi nyugtalan fel-alá járkálásnak vetett véget.
A hercegnőt még Aemond jelenléte se tudta meg nyugtatni; az ifjú herceg csak annyit tehetett, hogy a sarkában loholva együtt rótta vele a kastély folyosóit.
Visenya szívéről óriási kő esett le; így nem maradt más hátra, mint hogy testvéreivel karöltve tisztelegjenek a Targaryen hagyományok előtt. Ki kellett választaniuk egy tojást a Sárkányveremből, amit aztán a kisded a bölcsőjébe fektethetnek.
Ser Harwin, aki osztozott Visenya megkönnyebbülésén - most is, mint annyiszor korábban - magára vállalta a Velaryon gyerekek kíséretét.
- Anyám, nézd! – ez már Luke izgatott hangja volt, ami a trónörökös lakosztályának biztonságot jelentő falai között csendült fel. - Választottunk neki tojást.
Édesanyjuk megeresztett feléjük egy halovány mosolyt. A haja zilált, a mozgása pedig nehézkes volt; láthatóan még nem nyerte vissza az erejét.
- Tökéletes lesz a fivéreteknek...
- Visenya ötlete volt.
A szóban forgó hercegnő előre lépett a testvérei árnyékából és lesütött szemmel fürdőzött édesanyja büszke tekintetében. Csak reménykedni tudott benne, hogy az öccse több szerencsével jár, mint ő. Túlságosan jól ismerte azokat a megaláztatásokat, amik a sárkánytalan léttel jártak.
- Szabad lesz?
- Ser Harwin szeretné megnézni Joffrey-t - szólalt meg az Rhaenyra hercegnő férje felé intézve szavait.
A kisöccsének választott név kiszakította Visenyát a gondolatmenetéből. Egy ideig ízlelgette azt, majd finoman megrántotta a vállát. Nem volt kifejezetten valyr hangzása, de azért tetszett neki.
- Hát persze – édesapjuk egy kurta bólintás után átnyújtotta a kisdedet a Városi Őrség parancsnokának. A törékeny teremtés pedig nem is lehetett volna nagyobb biztonságban máshol, mint Ser Harwin erős karjai közt.
- Szóval Joffrey....
- Atyám, én is kézbe vehetem Joffrey-t? – Luke a testvérük után kapott, mire a lovag egy finom, de határozott mozdulattal elhúzta őt a közelebből.
Ser Laenor nem a szigoráról volt híres, most mégis megpróbált a sarkára állni, hogy rendre parancsolja a gyermekeit.
- Nem, irány a Sárkányverem!
- Megfoghatom? – Visenya a lehetséges kiskaput készült kihasználni; csak egy futó pillantást vetett az atyjára, utána viszont a kisöccsüket ringató lovagot kezdte szuggerálni.
