Visszatalálunk - Larry Stylinson ff (18+) - teljes

1. fejezet

Sziasztok :)

Készülőben van egy rövid, könnyed Larry sztori. Kicsit más lesz, mint amit tőlem megszokhattatok.
Egyrészt egészen fiatalkoruktól indulok, és ilyet még nem írtam, másrészt csak Harry szemszögét olvashatjátok majd.
Tényleg nem tervezem hosszúra, és nem tudom, milyen időközönként teszek fel részeket, de igyekezni fogok :) Az ünnepekig biztosan elkészülök vele, úgyhogy akár egy kis karácsonyi meglepinek is vehetitek :D

Jó szórakozást hozzá :) Remélem, ez is tetszeni fog nektek :)

RR

A regényeimet itt találhatjátok:

https://helma.hu/konyvek?szerzo=Rebecca-Reed-0

***

Tizenhat voltam. Valahol a gyerek és a felnőtt lét közötti határvonalon. Szerettem a gép előtt ülni, és játszani a haverokkal, de ezek a közös időtöltések egyre inkább átmentek mindenféle csevegésbe. Leginkább a csajokról dumáltunk, főleg Zayn, akinek már megvolt az első, úgyhogy irigykedve hallgattuk a meséit, mikor a csodás élményről tartott kicsit sem visszafogott beszámolót.

Gyakran úgy éreztem, eltúlozza a dolgot, habár kétségtelen, fantasztikus élmény lehet, ha valaki olyan ér hozzád, aki nem te vagy. Liamnek is volt már hasonló élménye, de ő az együttlétig nem jutott el, csupán kiverték neki. Niallnek és nekem pedig még ennyi sem jutott. Mindketten csókolóztunk már, de egyikünk sem mert tovább lépni. Egész pontosan Niall lépett volna, de a lány nem volt az a típus, én pedig... Engem más késztetett megfutamodásra. Egyszerűen nem éreztem azt, amit éreznem kellett volna. Igaz, gőzöm nem volt, mit is vártam, de semmiképpen nem azt, amit kaptam.

Senkinek sem szóltam róla. A többiek azt hitték, hogy meggondoltam magam, és mégsem akarok járni Sallyvel, ami igaz is volt. Miután megtörtént az a bizonyos első csók, közömbösen kezdtem el viselkedni vele, de csak azért, mert megijedtem. Nem tartottam magam túl érzelgősnek, de megrémisztett, hogy a közelsége semmilyen vágyat nem ébresztett bennem. Arra gondoltam, talán nem ő a megfelelő ember, így villámgyorsan ejtettem, ami persze azt eredményezte, hogy az osztályban a lányok fele bunkónak tartott, mert összetörtem Sally szívet. Magamat nagyjából ugyanannyira utáltam emiatt, mint ők engem. Ez van. Túl leszek rajta.

– Holnap suli. Piszok gyorsan elment ez a nyár – vágta magát hanyatt Niall az ágyamon. Szőke haja összevissza állt, mintha konnektorba nyúlt volna.

– Ahogy az első év is – jegyeztem meg, miközben nagy hévvel a kontrollert nyomkodtam, mert vesztésre álltam.

– A strébereknek – lökött meg Zayn, ami azonnal kizökkentett, így szerzett még egy pontot.

– Ne csalj! – szóltam rá nevetve.

– Még nincs vége. Idejekorán kezded a siránkozást, Harry – kacagott mellettem a fekete hajú fiú.

– A győztessel játszok – huppant le Niall mellé a fürdőből visszatérő Liam.

Az egész nyarat így töltöttük. Valamelyikünknél összegyűltünk, és elvoltunk. Néha kiruccantunk a strandra, vagy csak flangáltunk a városban. Összesen négy házibulit tartottunk, ami fejenként egyet jelentett, de a szüleink nem is engedtek volna többet, viszont szórakozóhelyekre is eljártunk néha. Liam nézett ki a legidősebbnek közülünk, úgyhogy őt mindig kérdés nélkül kiszolgálták, ezért nem kellett trükkökhöz folyamodnunk, hogy alkoholhoz juthassunk.

Zayn azóta már szakított a lánnyal, akivel a nyár elején néhány kellemes éjszakát töltött, viszont mindig volt újabb áldozata, mert valahogy rákapott az ízére, és bennünket is folyamatosan biztatott, ne legyünk gyávák. Addig-addig rágta a fülünket, míg megfogadtuk, hogy a tanév első felében mindenki túl lesz rajta. Hülyeségnek tartottam az egészet, mert nem túl lenni akartam rajta, hanem megélni. Azzal az emberrel, akit szeretek, vagy legalább kedvelek annyira, hogy működjön is köztünk a kémia. Nos, ilyennel még nem találkoztam.