The Promise /Befejezett/

01.

Gyorsan visszafordultam Deb felé.

-Azonnal el kell tűnnűnk! –súgtam neki.

-Oké. De fizetni kell... -könyörgőn tekintettem rá. Bólintott, kezébe nyomtam a pénzt majd a kijárat felé siettem.

-Ó már mész is Lena?! –kiáltotta Rob. Francba! Felé fordultam. Xav is rám nézett. Szemei kitágultak, ahogy végigmért.

-Igen... sietnem kell. Majd találkozunk!

-Rendben kislány! –intett vidáman Rob.

-Lena várj! –kiáltotta Xavier, de én már az ajtón kívül voltam, és elindultam haza. Deb gyorsan beért.

-Jól vagy? –kérdezte.

-Igen.  –feleltem. Elővettem egy cigit meggyújtottam és mélyen belélegeztem a füstöt.

Most mit csináljak?! Úristen! Nyugi Lena nem történt semmi csak meglátott, nem fog átjönni hozzád és az anyádhoz, megváltozott, már nem jófiú aki belopja az anyád szívébe magát... Egy bunkó beképzelt seggfej lett Los Angelesben. Biztos minden második ribancot meghúzta... Tuti füvezik....

Bementünk a házba, Fel a szobámba. anya nem volt otthon. Dolgozott. Én majd csak nyár végén fogok dolgozni, talán Robnál. Még nem tudom. Fent a szobámban beugrottam az ágyamba, és a fejemet a párnámba temettem.

-Nyugi Lena nem történt semmi.

-Remélem nem fog idejönni.... Nem fog keresni.... Nem akarom látni, nem akarok beszélni vele.... Legszívesebben betörném azt a szexi képét!

-Hé csajszi. Nem éri meg ennyit foglalkoznod vele...

-Tudom Deb, de mit csináljak? Folyton csak a fejemben jár...

-Tereld el a figyelmed! Tudom mi kell neked!

-Na mi? –kérdeztem fájdalmasan.

-Tetkó! Mondtad már, hogy szeretnél nem?

-De... Már tudom is hogy miket! –mondtam csillogó szemekkel.

-Miket? Azért ne ess túlzásba...

-Nyugi nem fogok! –mondtam. Leültem a gépem elé, és megmutattam neki azt a kettőt amit szeretnék. Az egyik egy Fighter felirat a karomra, a másik pedig pár hangjegy a fülem mögé. Ugyanis bármi bajom van mindig zenét hallgatok, és a cigi mellett ez tud a legjobban lenyugtatni. Debnek nagyon tetszett. Megbeszéltük, hogy ma délután el is megyünk a helyi tetováló szalonba.

-Gyere! –kiáltottam amikor valaki kopogott az ajtón. Anyu volt az.

-Kicsim... Xavier itt van. Téged keres.

Abban a pillanatban teljesen lefagytam. Deb rám nézett.

-Én elmegyek jó? Hívj fel kislány! –mondta, majd nyomott az arcomra egy puszit, elköszönt anyutól aki mosolyogva visszaköszönt neki.

-Mit akar? –kérdeztem.

-Nem tudom...

-Küldd fel.-egyeztem bele. Gyorsan túlesünk ezen aztán megyünk tetoválni.

Hallottam, hogy  anyu lemegy a lépcsőn, és mosolygós hangon megmondja Xavnak, hogy jöjjön fel nyugodtan. Bezártam a laptopomon megnyitott ablakot, ahol a tetkók voltak, aztán ki is kapcsoltam.

-Szia Lena. – köszönt mély baritonján, ami hallatán az összes lány a bugyijába pisil.

-Szia. –köszöntem vissza semleges hangnemben.

-Megváltoztál. – közölte, miközben leült az ágyamra. Mintha otthon érezte volna magát... Hát nem sokáig mivel hamarosan kiteszem.

-Te is.

-Jah... Mesélj magadról! –kérlelt, és szemeivel engem fürkészett.

-Nincs mit mesélnem.

-Miért vagy velem ilyen Lena?

-Itt hagytál kibaszott öt évre, holott megígérted, hogy a nyáron hazajössz.... Tudod, hogy ez mit jelent nálam... -sóhajtottam.