13.

4.7K 264 11
                                    

Miután végeztünk a mekiben hazamentünk. Bevonultam az egyik szobába és becsuktam magam mögött az ajtót. Akkor jöhet a feketeleves!

-Szia anyu!

"-Szia kicsim. Miújság?"

-Figyelj anyu... Húsz éves vagyok már... szóval... Én... Azt hiszem elköltözöm.

"-Micsoda?!"

-Xavier örökölt az anyukájától egy házat, és van itt egy csomó szoba, Deborah-t kirakták a szülei Ő is itt lakik már... Xav egyik haverja is beköltözik meg persze Ő is. Keresek egy munkát és.... Megoldok mindent.

"-Ez ugye nem Ben miatt van?"

-Részben miatta is... -vallottam be- Én... értsd meg, hogy nem tudlak mással látni... Nem tudom elfogadni, hogy nem apa mellett vagy ez túl sok most, ráadásul el is titkoltad előlem, nem kérdezted a véleményem... Deb-nek is szüksége van rám... Én és Xavier... nos újra együtt vagyunk....

Nem válaszolt.

-Anyu?

Még mindig semmi. Megnéztem a telefonom képernyőjét. Lerakta. Megpróbáltam újra felhívni, de kinyomta. Dühömben levágtam a telefonom a földre. Aztán elszégyelltem magam mert ez nem rám vallt. Csak anyuval mi sosem szoktunk veszekedni. Előhúztam a cigis dobozom amiben meglepően sok volt. Amióta Xavier visszajött kevesebbet dohányoztam. Kimentem a szobából, ki a kertbe és rágyújtottam. Már körübelül a felénél tartottam amikor valaki kirántotta a számból.

-Hé! -szóltam Xav-ra.

-Mióta cigizel?

-Régóta. Megköszönném ha visszaadnád! -nyújtottam felé a kezem. Ő felvonta a szemöldökét, majd ledobta a cigim és eltaposta. Fújtattam egy sort majd elővettem egy másikat. Deb is csatlakozott hozzánk. Adtam neki is egyet. Ő még nálam is ritkábban gyújtott rá. Valahogy nem voltunk olyan függők mint a többi dohányos.

-Mi a faszért? -kérdezte Xavier.

-Mert megnyugtatja a hibbant barátnődet, nekem meg mert ehhez van kedvem. -válaszolt Deb.

-Pontosan. -bólogattam.

-Ezzel kárt tesztek magatokban. -rázta a fejét Xavier. Tudom miért érinti ilyen érzékenyen. Az anyja miatt.

-Nyugi nem szoktunk olyan sűrűn... Van amikor egy nap csak egyet... Van amikor akár egy hónapig nem. Mikor hogy...

Xavier tovább ácsorgott mellettünk. Én elszívtam, majd kidobtam a csikket a kukába.

-Megvárjalak vagy...? -kérdeztem Deb-et miközben megfogtam Xavier kezét.

-Menjetek csak.

Bementünk Xavier leendő szobájába.

-Figyelj... Tudom, hogy zavar de tényleg nem szoktam olyan sűrűn.

-Oké... én csak annyira féltelek...

-Anyukád miatt. -bólintottam- De ez nem fog velem is előfordulni, szerintem Deb-bel sem. -A derekamnál fogva magához húzott é megcsókolt.

-Woa! Fura. Ennek ellenére mentolos a leheleted! -mondta nevetve.

-Tudod a rágó csodákra képes. -mondtam én is mosolyogva és megcsókoltam.

A napot pakolással töltöttük. Elhoztuk Xavier cuccait és az én cuccaimat is. Mikor nagyjából végeztünk elmentünk bevásárolni.

-Mit kell venni? -kérdezte Deb.

-Gyakorlatilag mindent. -sóhajtott Xavier.- Oh tényleg ma jön Aires. (sorry gyerekek lehet előfordult ez a név már máshol is de nagyon tetszik, és nagyon megfogott, szóval a negyedik lakót így fogják hívni. Lehet hülyén hangzik de ez van. by:B.)

-Aires? -kérdezte Deb.

-A haverom. Ma fog beköltözni.

Miután mindent bevásároltunk elindultunk vissza a lakásba. Bepakoltunk mindent a helyére, és kicsit lepihentünk. Nekem és Xaviernek külön szobánk van, ami egyébként teljesen felesleges mert mindíg együtt vagyunk.

-Szóval... -kezdtem. Az ágyamon feküdtünk egymásba gabalyodva.- Jó fej ez az Aires? -A keze ami eddig a karom simogatta megállt egy pillanatra. Rá néztem, és féltés meg féltékenység keveréke csillant meg szemeiben.

-Jó fej... A legjobb haverom. Miért? -kérdezte majd újra cirógatni kezdett. Még jobban hozzábújtam. Ő szorosabban fogta a derekam.

-Deborah miatt. Miért mire gondoltál?

-Semmire. -vágta rá túl gyorsan.

-Ne aggódj bébi nem cseréllek le. -mondtam és nyomtam egy puszit a szájára.

-Most megkönnyebbültem. -beletúrt a hajamba. Én benyúltam a pólója alá és a hasát cirógattam. Alig értem hozzá de éreztem hogy kirázza a hideg. - Lena...

-Mondd Xav...

-N-ne csináld!

-Még is mit? -kérdeztem és megpusziltam a nyakán egy érzékeny pontot. Hirtelen maga alá gyűrt.

-Nagyon rossz kislány vagy kicsim.... -mondta a fülembe suttogva. Keze elindult lefelé az oldalamon, de ahelyett, hogy még lejjebb haladt volna elkezdett csikizni.

-Xavier! -sikoltottam, majd nevetni kezdtem. Megcsókolta az arcom, majd leszállt rólam.

*****

Éppen ebédeltünk amikor csengettek. Gyorsan felálltam és elindultam az ajtó felé mert én voltam hozzá a legközelebb. Kinyitottam az ajtót. Egy nálam egy fejjel magasabb szőke barna szemű ultra-mega-giga helyes pasi állt. Még a fekete pólóján keresztül is láttam, hogy mennyire izmos, pedig bő volt. Katonai csizma és gatya volt rajta. A nyakában dögcédula lógott.Szóval katona.

-Helló. -köszöntem.

-Szia. Aires vagyok. Te vagy.... Lena? -kérdezte.

-Aha... Gyere csak be. -Félreálltam. Egy hatalmas sporttáska volt a kezében, maga mögött bőröndöt húzott, hátán pedig óriási hátizsák lógott.

Xavier kijött a konyhából, és köszöntötte a legjobb haverját. Igaz nem voltak testvérek de nagyon hasonlítottak egymásra... Az arcuk és a testalkatuk inkább. Xavier és Aires egy magas volt.

-Helló haver! Rég láttalak! -köszönt neki Aires.

-Csá. -mondta Xav és olyan fiúsan megölelték egymást.

Deborah is kijött a konyhából és teljesen ledöbbenve mérte végig Aires-t. Deb nagyon kicsinek és ártatlannak tűnt mellette.

-Aires Ő itt Deborah Lena legjobb barátnője. Deb Ő itt Aires.

-Szia. -intett neki Debby.

-Szia. -köszönt neki Aires kicsit elpirulva.

*****

Aires lerakta a cuccait a szobájába ami Deborah-é mellett volt, aztán elment. Azt mondta, hogy el kell még valamit intéznie a városban. Folytattuk az ebédet, aztán mikor végeztünk bepakoltunk a mosogató gépbe. Leültünk Tv-t nézni. Xavier nagyon meg akart nézni valamilyen meccset, ezért letelepedtünk a kanapéra. Deb a szobájában volt. Xavier nagyon beleélte magát a meccsbe, amikor gól volt örömében kiáltozott, és össze vissza puszilgatta az arcomat, amikor viszont a csapatot akinek szurkolt szabálytalanságért lefújták felpattant és a Tv-nek kiabálta, hogy "Szemüveget a bírónak! Micsoda seggfej! Bunda az egész!" . Én többnyire csak nevetve néztem.Amikor "dühösen" rám nézett meg csak beletúrtam a hajába és azt hajtogattam, hogy igaza van.

______________________________________________________________________________________

Itt is a rész! Remélem tetszett, köszönöm a csillagokat a kommenteket meg mindent ^^

The Promise /Befejezett/Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora