11. rész

929 98 34
                                    

Bármennyire is nem akartam, hagytam magam Minho, Changbin és Jisung befolyásának és eljöttem velük Hyunjin hoki meccsére. Jah, meg Jeongin is jött velünk, de az a gyíkarc most mellékes. A lelátón ülünk öten, miközben a meccset figyeljük. Mindannyian jól felvagyunk öltözve, hiszen a jégcsarnokokban nagyon hideg van. Hidegebb, mint kint. Én így, nem csak egy nagy kabátban, hanem sapkában, sálban és kesztyűben ülök. Viszont hiába a meleg öltözetnek, még így is fázok. Ezért utálok hoki meccsekre járni, de csak Hyunjinról van szó. Régebben igyekeztem minden egyes meccsére eljárni, most már „örülök", ha egyre eljutok.

Már a 20 perce, hogy megy a meccs és eddig mi állunk nyerésre, ami nagy örvendést eredményez. Csak bírják ezt megtartani a végéig is.

- Először vagyok jégkorong meccsen és imádom! - kiabál az energiától Jisung, ami megmosolyogtat.

- Azt se tudod miről szól. - nevetek rajta.

- Tökmindegy! Nagyon izgalmas!

Hyunjin kiskora óta jégkorongozik. Nos, nagyon ügyes, kimagaslóan. Ha felmegy a pályára akkor, mintha saját maga ellentéte lenne. Erőszakos és kemény. Most is mindenkit a falnak lök és letarol. Elképesztően játszik.

- Nem is tudtam, hogy Hyunjin jégkorongozik! - kiabál még mindig Jisung.

- Shh, szívem. Halkabban! - simít nevetve a hátára Minho, hogy lenyugtassa.

- Már nagyon régóta csinálja profi szinten. - mosolygok. - Minden meccsén ott szoktam lenni. - dicsekszek vele, miközben rápillantok Jeonginra, aki csak mosolyog. Vakarjam le arról az undorító, aranyos, gyík arcadról azt a kurva mosolyt.

- Nagyon ügyes... - pirulgat Jeongin.

- Hát igen. Jó a hokizásban. - nézek rá. - Főleg, ha másnak csinálja... - utalgatok. Legyen féltékeny a kis csíra.

- Tudom. - pillant rám kihívóan. - Tapasztaltam.

Erre próbálom nem kiverni a balhét, így mély levegőket veszek, miközben Jeonginnal farkasszemet nézünk. Minho felénk pillant félve, míg Changbin a karomra rakja a kezét, hogy lenyugodjak.

- Én tanítottam. - vágok vissza. - Ügyes tanítvány volt.

Látom, hogy most erre Jeongin feszül be. Jisung próbálja nevetéssel leplezni a feszültséget, ami köztünk van, de nem nagyon jön neki össze.

- De, ha jól tudom a száj technikát már nem. - mosolyog rám kihívóan.

A kurva anyját! Ez a fasz leszopta ezt a gyereket! Engem sose szopott le!

- Jól van gyerekek fejezzétek be, mert felizgulok! - állít le minket Minho. - És Hyunjinra. Én is meg akarom tapasztalni! - viccelődik, mire Jisung oldalba vágja.

- Előbb vágom le a farkadat! - szidja le.

Sértődötten fordítom el a fejemet Jeonginról és próbálok a meccsre koncentrálni. Viszont nem nagyon jön össze. Zavar, hogy Hyunjin leszopta. Engem miért nem szopott le soha? Ez nem fair. Most féltékeny vagyok a kurva életbe...

- Góól! - kiált fel Jisung, mikor Hyunjin beütötte a korongot.

- És mellesleg Hyunjin volt! - kiált Changbin is örülve.

Én némán tapsolok, miközben savanyú tekintetett vágok. Eh, egész nap erre fogok gondolni...

- Ezt már biztos nyerjük! - mondja Minho. - Eltapossuk őket, mint a csigákat! - zsong be.

- Milyen szép hasonlat Minho. - nevet rajta Changbin.

- Most szívnék. - pillantok Changbinre, aki meglepetten kapja rám a tekintetét.

Friends. | HYUNLIXWhere stories live. Discover now