10. rész

262 8 0
                                    

Amíg az ebédlőben vártam hallottam, hogy valakik jöttek és, hogy nagyon mérgesek nem volt ismerős a hangjuk, szóval kimentem. Kimentem és láttam vagy öt férfit akik nekem egyáltalán nem voltak ismerősek gondoltam, hogy Kristian beosztottjai. Na de nem

- Он есть, берите, ребята! - nem értettem mit mondott nekik

Aztán a négy férfi elkezdett felém jönni, én meg nem tudtam mit csináljak csak elkezdtem szaladni fel a szobámba, de elkaptak. Kivittek a kocsihoz és betettek középre mellettem kettő nagydarab ember ült, én meg közepén, elől ült még egy férfi az anyós ülésen, és a kormánynál is egy. Mögöttünk volt egy fekete autó ami követett minket. Biztos, hogy ezekhez a rosszarcúakhoz tartozik. Én meg voltam kötözve és be volt ragasztva a szám is. Nem tudtam megmozdulni de nem is mertem mert láttam, hogy pisztoly van náluk szerintem mindegyiknél. Nem mertem csinálni semmit mert ezek hideg vérrel megölnének. Amikor leállt a kocsi az egyik behemót kiszállt a másik meg kituszkolt az első után. Amikor megláttam a házat nem rémlett, hogy láttam-e valaha ezt a házat. Rá tettek valamit a fejemre és nem láttam tőle semmit, persze mozogni sem tudtam. Le ültettek és le vették a fejemről azt a valamit és a számról is letépték.

- Szóval te vagy Kristian új nője? - húzott maga alá egy széket és rátette a mocskos kezét a combomra - Valljuk be, hogy nagyon csini vagy főleg ebben a köntösben - jaj basszameg én egy köntösben vagyok és fehérneműben, a kurva életbe már - Kíváncsi vagyok mi van alatta - kikötötte a köntöst és alrébb húzta azt, hogy lássa ami alatta van - Húha nem semmi látom nem öltöztél túl, vagy csak miattam öltöztél így ki? - húzta egy perverz mosolyra a száját

- Ha tudni akarod, hogy miért öltöztem így kérdezd Kristiant hiszen neki olyan estéje volt velem amilyen neked nem lesz - na ezt lehet nem kellett volna, hát mostmár mindegy

- Nagyon vigyázz a szádra kislány mert én nem kegyelmezek, főleg nem veled nem fogok, ÉRTETTED? - a végét már üvöltötte az arcomba és elő jött az emlék, amikor Kristian csinálta ezt, az még jobban fájt mint ez

- Igen megértettem! - egy kicsit bekönnyeztem Kristian miatt, hogy azért üvöltözött velem mert elmentem. Reggel akartam is erről beszélni vele mert nagyon megbántott, de aztán csak azon járt a fejem, hogy a barátnője vagyok.
Lehet, hogy mérges voltam rá de akkor is szerettem és a barátnője akartam lenni, és a döntésemet sem bántam meg

- Rendben van, elmondom mi a terv. Mivel te most itt vagy bezárva ebbe a szobába a te hős szerelmed Kristian jönni fog megmenteni gondolom, hogy egy csomó talp nyalóját hozza majd, de ne aggódj semmi baj hiszen én is fel vagyok ám szerelkezve szóval esélyük sincs. Amint a te Kristianodat kivégeztem a puszta kezemmel te jössz, de ne aggódj te nem halsz meg te a feleségem leszel és örök hűséget fogadsz nekem, és boldogan élünk amíg meg nem halsz, mert majd pár év múlva találok nálad jobbat. Vége. Kérdésed esetleg van vagy valami amit nem értesz? Kifogás, nyafogás bármi, akármi? - állt fel a székről és megfogta az állam, hogy felé fordítsam a fejem

- Nincs - adtam neki egy egyszerű választ, hogy felfogja az a maradék agya ami van neki

- Nagyszerű ezt már szeretem, akkor én itt hagylak nem zavarok tovább és vannak itt kamerák, szóval ne is próbálkozz semmivel se, kaját majd kapsz ha kapsz hiszem ez nem egy öt csillagos szálloda a számodra - ezzel sarkon fordult és ott hagyott egyedül abban a hideg szobában

Egy-kettő könnycsepp azért kicsordult de nem akartam elsírni magam mert kamerával van felszerelve ez a szoba és akkor látnak, hogy nem vagyok olyan erős mint amennyire mutatom. Próbáltam vissza kötni a köntöst, hiszen az még mindig ki volt kötve, de nem sikerült ezért feladtam. A terve meg ennek a férfinak remélem nem sikerül mert nem akarok mellette meghalni. Az egyetlen ember akivel /aki mellett meg akarok halni az Kristian.

A maffiafőnök titka Where stories live. Discover now