A maffiafőnök titka

2.rész

- Egyébként mit dolgozol? - mivel nem ismerem még annyira hát miért ne ezt kérdezzem?

- Elizabeth ha te azt tudnád - kirázott a hideg amikor ki mondta a nevem annyira jó volt hallani a szájából

- Akkor nem mondod el Kristian? - ha ilyen játékot játszunk akkor játszuk ezt

- Ha elég jól megismerlek akkor elmondom - jelentette ki ezt nagyon magabiztosan

- Azt szeretnéd, hogy jobban megismerjelek? - mondtam akkor játszuk ezt a játékot

- Én örülnék neki ha mélyebb lenne a kapcsolatunk - na ezt most nem tudom hogyan értsem szóval improvizáltam

- Mégis mennyire mély? - remélem vette mire célzok

- Annyira mély amennyire te bírod - igen vette a célzást és az a hang olyan férfias és olyan jól néz ki nem is tudom le írni

- Elisabeth - mondta ki a nevem, hogy arra figyeljek amit mond

- Bocsánat mit kérdeztél? - teljesen elkalandoztam mivel velem az a baj, hogy annyira eltudok merülni a gondolataimba, hogy kizárom a külvilágot

- Csupán annyit, hogy nem szeretnél haza menni, haza kísérjelek? - na erre nem számítottam mivel nem hittem, hogy ezt most kérdezi meg

- De persze mehetünk mivel itt már nincsen kedvem maradni

Lehet, hogy egy kicsikét hazudtam mivel Kristiannal szerettem volna maradni kettesben és nem az a sok ember között akiket nem is ismerek jó Kristiant sem még de így lehetőségem nyílik megismerni

- Akkor, hölgyeké az elsőbbség - meg is lepődtem, hogy milyen udvarias

- Azta micsoda udvariasság több ilyen férfi kell erre a földre - na most viszont nem hazudtam ilyen férfit mint Kristian nem találunk sokat

- Köszönöm próbálok udvariasan viselkedni ilyen szép hölgyekkel - sikerült neki le venni a lábamról

- Ha ez a próbálkozás uram akkor nagyon jó úton halad - akkor én is megpróbálom ezt a "stílust"

Elindultunk hozzám de nem nagyon beszélgettünk inkább néztük az utcákat meg a házakat és elvoltunk a magunk kis világában addig ameddig nem jött oda egy számomra ismeretlen ember, és ezt mondta:

- Főnök baj van el kell mennünk - milyen főnök és hova kell mennie tessék én nem értek belőle szart se

- Rendben hozzátok ide a kocsit - parancsolta meg Kristian az embernek

- Kristian mi folyik itt - kezdtem aggódni magam miatt és Kristian miatt is

- Elizabeth most meg tudod mi az én munkám - már kíváncsi vagyok - Bízol bennem? - fordult felém és nyújtotta a kezét miközben egy fekete mercedes hajtott mellénk egy sofőrrel és Kristian az ajtót nyitotta a szabad kezével

- Igaz, hogy pár órája ismerlek de mindezek ellenére, igen Kristian bízok benned - megfogtam a kezét és a kocsival elindultunk

- És pontosan hova is megyünk? - fordultam Kristian felé aki kifelé bámult a kocsiból, de miután megszólaltam minden figyelmét rám szentelte

- Hozzám megyünk mert van egy kis gond - próbált egy mosolyt erőltetni az arcára de nagyon feltűnő volt, hogy ezt csak megjátsza

- Mostmár elmondod mi a munkád? - remélem ezúttal elmondja

- Elizabeth, ha ezt elmondom nem úgy fogsz rám gondolni mint az előtt

- Kristian, bármi a munkád nem ítéllek el és nem fogok máshogyan rád gondolni - tettem a kezére az én kezem, hogy egy kicsit meggyugodjon

- Én vagyok a maffia feje - erre az egyre nem számítottam de ez sem érdekelt - mondtam, hogy máshogyan fogsz rám gondolni

- Ez semmin sem változtat, nem azért jöttem el veled mert nem bízok benned hanem azért mert te benned ennyi idő alatt is meg tudtam bízni hiszen volt olyan is akiben nem tudtam évek alatt megbízni de te benned annyira megbízok, hogy azt én magam sem hiszem el - Kristian megfogta mind a kettő kezem és mélyen a szemembe nézett azt hittem, hogy meg fog csókolni de aztán pont szólt a sofőr, hogy megjöttünk

Amikor kiszaltunk a kocsiból nem hittem a szememnek olyan gyönyörű ház előtt álltam, hogy az hihetetlen

Nem hittem a szememnek amikor beértünk a házba egyből a hallba érkeztünk ahol kettő gyönyörű nagy lépcső volt a jobb és a bal oldalon mi felmentünk a jobb lépcsőn balra volt 5 ajtó de mi jobbra mentünk ahol szintén 5 ajtó volt de megálltunk Kristiannal és felém fordult

- Most el kell intéznem azt az ügyet de ha szeretnéd körbe nézhetsz vagy küldök neked egy szobalányt, hogy körbe vezessen

- Körbe nézek egyedül de azért köszönöm - mosolyogtam rá és ő be is ment a balra lévő első szobába gondolom az a dolgozó szobája

Én lementem a földszintre ahol láttam a bejárati ajtót ami hatalmas és gyönyörű volt amikor leértem a hallba akkor láttam jobbra az ebédlőt ahová be is mentem, ott volt egy csukott ajtó ahova szintén be nyitottam és az volt a konyha ahol több lány sürgött-forgott és az egyik oda is jött hozzám