A száműzött demon... •BTS FF•

31.rész

Hana pov:
"
Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél.
Gyönyörü vagy most is,
De meg nem igéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor hazudtad
Ezt a szót: Szeretlek!
"

A Musica club NYC élénk színeivel birkózva álldogálok a fekete fehéres fa pultnál Jade és Alex társaságában. Azután, hogy Jade félelmetes tekintete és Alex hamis igazolványai bejutattak már el könyvelem sikernek. A részeg lökdöső embereket figyelmen kívül hagyva húzom le a negyedik kor rövidet. Alex fel van villanyozva amiért én indítottam el ezt az éjszakai hadjáratot. A taxiban Jade próbálta kihúzni mégis mi történt de azon kívül, hogy össze kaptunk nem mondtam semmit sem. Egyszerűen nem akartam rá gondolni, de minden egyes tettem mozdulatom miatta történik. A fülsüketítő zene kirobbantja a dobhártyám, de az ötödik kör rövid elnyom minden létező kellemetlenséget, ahogy a keserű összerázó érzést megkapom. Alex az oldalamba ütve közli a többiek lassan megérkeznek addig maradjak Jadeval míg kimegy eléjük de tudom, csak azért megy ki mert Matthew is jön. Így egy bólintás után ott hagy, én pedig egyedül lehúzok meg kettő rövidet, mikor Jade lenezően néz rám miközben rázza a fejét. Bennem pedig valami elindul.
– Nem kéne lassabban inni édes?– simít a káromra. Bólintok a nyelvekre harapok, alig érzem de a pultos elém teszi a másik kettőt amit kettőnknek kértem. Fele nyújtom Jade megrázza a fejet le fogadom eldöntötte, hogy anyát játszik ma helyettem, én csak megvonom a vállam és lehúzom mindkettőt.
– Jó elég volt mi a szar történt, hogy így viselkedsz!– karolja át a nyakam Jade és a fülembe kiált.
– Semmi de most ki megyek a mosdóba.– próbálom át kiáltani a zenét Jade csak forgatja a szemét.
– Megyek veled.– Karolna belém, de le beszélem róla, azzal ha véletlen Alexék nem találnának csak elkerülnénk egymást, és több hely nem maradna a vasárnaphoz képest tömött club bárpultjánál. Savanyú szájjal de rá bólint. Én pedig meg célzom a mosdót. Út közben a Makeba jain-tól üvölt. Egy szőke lány a a falnak simulva turkál egy kopasz izmos pasi nadrágjába, én pedig azonnal elveszem róluk a szemem.
Jungkook valószínűleg az ilyen megnyilvánulásokat szereti. Egy óriási lökés térít vissza az önsajnálkozásból. A szét varrt pasi egyik lábáról a másikra tántorogva emeli fel kezeit a magasba valami "sajnálom-ot" motyogva. A vállamhoz kapok, ez kicsit fajt. Legyintek egyet, és tovább sétálok újra rá gondolva. Nem szeret ez már biztos, valószínűleg én vagyok az új "Miss.Mary"  aki csak arra kell, hogy Ruby féltékeny legyen, valószínűleg következő hónapban már egy hulla zsákban leszek vagy valami elhagyott helyen rohadok meg, úgy, hogy a családom életük végéig keresni fognak.
Más különben miért lenne olyan nehéz elmondani, miért esik nehezére elmondani ki az a Ruby, és vajon Yoongi miért tette az ágyamra.
Miért abból az istenverte noteszból kell meg tudnom, hogy miféle beteges bensőséges kapcsolatuk volt..
a mosdó ajtaját betörve a mosdókagylónak támaszkodom két kézzel majd a fehér kivilágított tükörbe nézve farkasszemet nézek magammal.
– Nem szeret téged!– Mondom mi hangosan.
A zsúfolt szórakozóhely ellenére a mosdó valamiért üres, ez megnyugtat. A zene tompa üteme noha beárad a réseken, de az egyedüllét megnyugtat. A csapot megengedve hideg víz álla teszem a csuklóm, majd újra a tükörképemhez kezdek beszélni.
– Egy bombázó! Ördögi bestia! Tch... kancsal szemű szépség esetleg! Menny akkor mond neki, hogy szeretlek barom arc!–
– Igen is megmutatom, hogy többszörösen jobb vagyok tőle! Ha harc akkor legyen harc Jungkook!– Hana Mors most megmutatja, hogy neked is lehet fejfájásod nem csak nekem.
Az eltökélt kissé spicces ábrázatomat a vécé fülke nyitódása széttiporja. Mennyire gáz...
A fülkéből kilépő lány lassan a csaphoz áll a víz álla teszi a kezét majd egy kis mosoly kíséretében rám néz.
– Tudod akaratomon kívül is hallottam mekkora motivációt nyomtál le itt egy magadnak csajszi és az kell mondanom elkelne egy szép rúzs a telt ajkaidra.– A vörös hajú ismeretlen mese szép arccal és kecses kezekkel, épp a retiküljébe túrva kihúz egy száj ceruzát és egy szájfényt.
– Talán a szájfény jobban illene.– Von vállat.
– Ez irtó ciki ne haragudj.– Ennyi bukik ki belőlem.
– Hogy hívnak?– Néz rám óriási szempillait pillogtatva.
– Hana és téged?—
–Tiffany örülök, hogy meg ismertelek Hana.– Mosolyog rám. Viszonzom és egyetértően bólintok.
– Én is csak lehetett volna jobb módja is nem pedig úgy, hogy végig hallgatod ahogy magamban beszélek.– Elneveti magát, te jó ég elragadó ahogyan nevet. Elmosolyodom ragályos a nevetése.
– És mond csak mi a baj a pasid hazudott?– kérdezi miközben a száj ceruzáról leveszi a fedelet és elkezdi kitekerni.
– Nem mondanám, hogy hazudott inkább csak elhallgatott előlem valamit.–  sóhajtok.
– Hidd el csajszi az összes pasi hazudik! Tapasztalatból mondom.– a mosdónak támaszkodik. Fújok egyet.
– Nem tudom igazából meg a pasimnak sem hivatom igazán a lényeg, hogy van az a lány a múltjából, én pedig hiába kérdezem ki ő nem akarja elmondani.–
– Ő édesem az exek már csak ilyenek tudod ha nem tette túl magát rajta bele se vágj, tudod ez egy örök körforgás egyszer veled van egyszer vele.– emeli a magasba a mutató ujját es köröket rajzol vele.
– Épp ettől félek én is.–
– De annyit biztosan állíthatok, hogy nem szebb nálad édes.– simít a karomra. El is felejtettem, hogy faj amiért nekem jött az a részeg pasi.
– Nem is tudom, igazából csak annyit tudok róla, hogy gyönyörű. – nézek Tiffany zöld szemébe. Ezek a zöld szemek kísértésnek. Tiffany a kezemért nyúl közelebb húz majd elkezdi kihúzni a szám a ceruzával.
– A szépség nem minden a természete lehet borzasztó.– motyogja miközben szét nyíl kissé a szája ahogy koncentrál.
– De gondolom annyira nem vészes a szitu lefeküdtetek már gondolom.– húzta fel a szemöldökét miközben a fedelet vissza teszi a ceruzára majd a szájfényt kezdi ki csavarni.
– Nem történt még semmi olyan.– jövök zavarba annak ellenére, hogy az előbb elkapott ahogy magamban beszélek.
– Nem? Akkor édes más biztosító van arra, hogy nem jár az exéhez?–  Nem tudodm miért egy vécé  kellős közepén beszélek erről egy vad idegennel.
– Ez tik ciki de tudod én meg nem voltam úgy fiúval, tudod néha olyan mintha félne hozzam érni, biztosíték csak annyi van, hogy azt monda szeret, egyébként irtó romantikus többségében, csak nem is tudom miért csinálom ezt. Amióta elolvastam a naplója pár lapját csak az a lány jár az eszembe, hogy mennyivel több mindent tud ő, es nekem alig mond el valamit.–
Tiffany bólogatva hallgat az aprócska fekete koktél ruhájában, és a vörös rúzsa a tökéletesen beállított haja. Csücsöríteni kezd a szájával majd a kezével újra közelebb húz és elkezdi bekenni a számát a halvány csoki színű száj fénnyel.
– Édesem mondanám, hogy a szeretlek elég, de hidd el ez csak egy szó a férfiaknak. Enged el a ma estére csinos vagy ezt ne feledd ha nem ő akkor majd más értékelni fog es mindent elmond neked élvezed az estét szépség!– fejezi be a számra kenést vissza csavarja a szájfényt a táskájába dobja, majd újra rám néz. A hajam hoz nyúl át dobja az egyiket a vállam felett majd bele túr.
– Ha pedig nem lesz haladás meg sem érdemel téged Hana, örültem érezd jól maga remélem még találkozunk.– mosolyog rám majd ki indul és eltűnik az ajtó mögött.
Egyedül maradok a számra harapok, a tükörbe nézek jól áll ez a szín a számon. Sóhajtok pedig sírni jöttem be kicsit. Túl józan lettem pillanatok allat. Egy csapat lány jelenik meg az ajtóban. Esélytelen a sírás be kell vallanom nem maradok egyedül.