11.resz

156 9 4
                                    

Hana szemszögéből

Egy hónapja megint minden ugyan olyan..
A rémálmok vissza tértek és Brittany is ugyan úgy szekál mind ezelőtt. Jungkook pedig ha lehet ezt mondani ahol lehet csak kerül.
Semmi magyarázatot nem ad arra az estére.
Sőt, ha lehet mondani meg a legapróbb mozdulatát is úgy teszi, hogy rám sem néz társaságban.
Néha esténként megjelenik, olyankor rövid válaszokat add, és ha arról az estéről kérdezem vagy kikerüli vagy amilyen arrogánsan csak lehet beszól.
De van mikor csak néz, és azt kéri maradjak csendben. Olyankor van, hogy elalvásomig csak néz, és én azt sem tudom mikor távozik.

Az otthoni dolgok se jobbak, hogy bevalljam apa csak egyszer keresett, akkor is csak anya végett mentem bele. Legszívesebben elküldtem volna melegebb éghajlatokra...
Jade egyre több időt töltött Yoongi társaságban ami addig fajult, hogy a menzán már csak a mi társaságunkban voltak hajlandók ülni.
Taehyung többnyire csendben van és figyel, ha meg nem akkor egyszerűen be sem áll a szája. És mivel a két fiú sokat lóg a mi társaságunkba van, hogy Jungkook megjelenik néha néha...persze nem egyedül.
Pont úgy mind ma....

-He Yoongi szerinted is gáz ez?- Mutatott valami hülyeséget telefonján Jade  Yoonginak.
Aki hümögve adta tudtára, hogy igen gáz.
-Újabb bulit kell szerveznem..-Vágódott le az asztalhoz Taehyung.
-Minek?- Sóhajt fel Yoongi.
-Mert beválogattak a foci kapitányai közzé.- Vont vállat Taehyung.
-Ez szuper gratulálok.- Mosolyogtam rá a dicsekedő  fiúra.
-Ugyan nem nagy cucc, de kösz vagy mi.-Valaszan csak meg forgattam szemem, mindenki tudja mennyire megkedvelte a focit már az első nap.
-Ha te takarítasz öcsi nekem nyolc.-Csatlakozott Yoongi is az ő fajta gratulációjával.
-Majd le füzetek valakit.- Válaszolt Taehyung lazán.
-Szóval ingyen piázás mikor?-
Lelkesedett be Jade.
-Fogalmam sincs hétfőn választanak a többiek köztem és Joe között.-
-Péntek vagy szombat még kitalálom.-
-Szerintem szombat pénteken Hana nálam alszik.- Ossza meg a többiekkel a csajos esténként Jade.
-Hű és ugye kibeszélitek a pasikat?-
Vágódik le konkrétan mögém Jungkook...

-Veled én nem beszélek.- Teszi Jade kezét fel Jungkook arcát eltakarva.
-Fú most aztán igazán megsértettél.-
Teszi kezét szívére Jungkook sértődöttséget színlelve.
-Pont le szarlak.-Horkant fel Jade.
-Jaj Jade ne sérteges mert a végén el sírom magam.-Szólt vissza Jungkook szarkazmussal.
-Elég komolyan mondom, hogy meg ennek a fasznak is több esze van, ha ti egy helyre kerültök.-
-Komolyan mind ha óvodában lennék.-Mordult fel Yoongi.
-Yoongi nekem amúgy is több eszem van mindenkitől.-Szólalt fel Taehyung magát védve.
-Ez meg viccnek is rossz lenne.- Nevetett fel Jungkook amin Taehyung csak gyermekien duzzogott majd középső újat Jungkook fele irányította afelé mindenki mennyen a francba, de legfőképpen te.

-Hol van a háremed Jeon?-Szólt oda Jade teli gúnyal.
- Hagy velük... úgy szöktem meg előlük.-
Jade csak meg forgatta sötétbarna szemeit majd egy grimasz kíséretében csendben maradt.
A társaságra kínzó csend telepedett ami engem annyira frusztrált, hogy képes lettem volna el kiáltani magam, hisz tisztában voltam most ők a tudtunk nélkül is kommunikálnak és eléggé nyomasztó érzést keltett bennem.
A zsigereiben éreztem komoly lehet a téma amit természett feletti erejükkel vitatnak meg.
Mind a három fiú komoly  fejjel nézett hol az egyikre hol a másikra.

10 perc síri csend után egy messziről jövő hang szelte át a menzát.
-Hana.-Kiáltotta a számomra kb két hete ismert új fiú. Furcsa volt, hisz ő is ázsiai külsővel volt megáldva. A közelségében békére leltem. És lehet túlságosan túl nőtt rajtam a paranoia, de ha már van egy saját démonom, aki mindennel jobb szerette volna, hogy véget vessék életemnek, akkor én már meg sem lepődöm azon, ha ez a fiú egy angyal.
A hang forrása felé fordítottam kobakom, ahol Park Jimin állt tőlem 1 méterrel.
Én csak intettek egyet, hogy jöjjön ide, de amint a fiú szeme át siklott a mellettem lévő három fiúra gyönyörű jellegzetes mosolya eltűnt.
Ahogy egyre közelebb ért úgy csúszott hozzam közelebb a mögöttem ülő fiú. Nem foglalkoztam vele,  addig míg át nem  kulcsokat hatalmas mamcsait hasamon, és míg nem állapodott meg álla vállamon.
-te meg mit művelsz-Hirtelen ötletből jövően gondoltam, ha gondolatban szólok hozza azt hallani fogja és válaszra is méltat.
-Később elmagyarázom, csak most maradj veszteg.- Halottam hangját a fejemben ami még most is megszokhatatlan volt számomra.

Jimin nagy léptekkel szelte át azt az egy métert, miközben komoly fejjel nézte az engem ölelő fiút.
Majd mikor ide ért angyali hangján megszólalt.
-A tanár üzeni, hogy szünet után gyere velem az irodájába vagy akar az irodája előtt  találkozhattunk.-Mondta feszülten az egyébként mindig mosolygó fiú.
-Ooo....oké szünet után megyek egyébként mit szeretne?-Kérdeztem rá hátha ő tudja is mit akarhat a kedvenc tanárom.
-Fogalmam sincs, de én megyek is szia Hana.. sziasztok.-Fordult meg memsem várva válaszom.
-Ez a csávó még mindig ultra szexi.-
Szaladt ki Jade száján az első gondolat ami kb minden lány első megjegyzése volt a fiúról ebben az egy hónapban.
-Nem értem miről beszélsz mert semmi vonzó nincs ebben a csávóban.- Dünnyögte vállamba Jungkook.
Majd egy nagyott szippant nyakamba bújva. Míg én áldom az eget, hogy ma valamiért egy egész parfümöt öntöttem magamra.
Viszont a viselkedése minden szemet oda vonzott.
Konkrétan éreztem, ahogy minden szem rám szegeződik, vagyis ránk.
Jadere néztem fél szemmel és már most tudom ebből ki nem magyarázom magam...

Kb tizenöt perce ülhettem ott Jungkook ölelésében.
Hozza teszem a fiú közelsége is zavarba hozott nem meg a többi szempár.
Majd megelégedve ezt mocorogni kezdtem karjai közt, hisz ezt vagy direkt csinálja vagy nagyon unatkozhat és már csak én szolgálhatok neki örömmel. Így próbáltam eltávolodni tőle, de mind hiába. Kezei még szorosabban fonódtak törzsem köre.
-Még egy kicsit maradj így.- Dörmőlte fülembe halkan.
-Most így nagyon jó csak még egy kicsit.- Folyatatta majd egy apró nedves csókot nyomott nyakhajlatomba. Érintésétől kirázott a hideg.
Valószínűleg észre vehette reakciómat.
Így egy újabb csókot nyomott a másik mellé, majd még egyet és még egyet és még jó párat.
Köhögésbe nyomtam kisebb nyögésem.
Hisz én magam sem tudtam, hogy egy ilyen ártatlan és jelentéktelen nyak csók ilyet is kiválthat belőlem.
Feltűnés nekik próbáltam  eltólni magamtól a fiút.
De ő mint, ha  egy makacs kisfiú lenne csak jobban magához láncolt.
-Jungkook engedj el.- Suttogtam alig  hallhatóan közénk.
-De én nem akarlak elengedni.-Emelte el állat vállamról. Én pedig kihasználva a lehetőséget pár Centire  arrébb csúsztam, de mind hiába újra hozzam simította magát.
Yoongi tekintetével találtam szembe magam, aki a mi furcsa és még számomra is érthetetlen szituációnkat kísérte figyelemmel , de inkább  Jungkookot nézte mindentudóan mind sem engem.
Majd a két vitatkozó személy fele szentelte újra figyelmet, akik azt vitatták  pénteken miért is lenne jó a buli és Jade aki cáfolt mert aznap mi csajos napot tartunk ezért a szombatot kell választania mert meg egy ilyen parti arcot mind ő nem talál.
-Jungkook mindenki minket néz kérlek.-
-Had nézzenek nem érdekel akarod, hogy mindegyik nyaka el törjön?-
-Erre inkább nem válaszolok..-
-Csak szólnod kell és én megteszem sőt bármit megteszek csak kérned kell.-
-Akkor mennny arrébb.-Fordítottam úgy fejem, hogy rá lássak fekete hajkoronájára.
-sajnálom, de a közelségemet nem szakítom meg.-Morogja nyakamba.
-Azt előbb azt mondta bármit kérhetek.-
-Igen csak ezt ne.-Emelte tekintetet rám. Bennem pedig pillangók hadai indultak meg még jobban.
Szemeiben valami megtört, csillogtak emberibb formát öltött mind eddig valaha is.
-Hana könyörgöm ne lökj el magadtól többet.-
-Most ugye viccelsz?- Néztem rá felháborodottan.
-Nem, könyörgöm adj egy esélyt, hogy...-
-Jungkook te löksz el magadtól folyton.-
Szóltam közbe hisz úgy csinál mind ha fordított szerepünk lenne és én bántanak folyton.
-Tudom, de meg kell értened, hogy csak téged próbáltak védeni.-
-Hát nem úgy néz ki.-Horkantok fel
-Csak ígérd meg.-Hajol közelebb majd szám szélére csókol. Tettére csak egy béna bólintás minden válaszom. Utálom, hogy ilyen hatással van rám.
Viszont a remény hal meg utoljára hiszem hogy ő ugyan az a Jungkook aki gyerekkoromban a legjobb barátom volt és akit noha elfelejtettem és az emlékek mostanában törnek rám ő ugyan az a Mr.Jóképű démon akiért annyira rajongtam és aki mostanában mindiga a halálomra pályázik.

A száműzött demon... •BTS FF•Where stories live. Discover now