A száműzött demon... •BTS FF•

21.rész

Jungkook a csókot ölelésre formálta.
-Szia.- vált el tőlem mosolyogva.
-Szia.- mosolyogtam vissza rá annyi különbséggel, hogy az én mosolyomat nem lehetett levakarni.
Ezt a kört én nyertem!
Mondhat bárki bármit lehet, hogy nem közömbös neki Brittany, de köztünk kémia van!
És a mai nap elején még eldöntöttem, hogy nem mondok le róla.
Nem mondom le rólad Jungkook!
Mert kellesz nekem és ha kell harcolok érted!
-Helyes.- Bólogatott Jungkook nekem pedig a mosoly átformálódott valami fintora.
-Mi?-  Jungkook csak nevetve nyakamba ejtette fejét.
-Az, hogy harcolsz értem.- nézett rám.
-Ne már tűnj a fejemből.- toltam el magamtól, hogy szegyenemben elrejtsem az arcom. De ő újra magához ölelt engem mozgásképtelenné téve.
-Most mi van tudod, hogy nem tudom ezt szabályozni amúgy meg tök aranyos volt a fejedben levő harciasság.- Puszilt orrom hegyére.
-Akkor is én épp belsős bölcs tanáccsal akartam elárasztani magam.- döntöttem homlokom mellkasának.
Jungkook fülemhez hajolt majd suttogni kezdett.
-Inkább árassz el engem csókokkal.-
-Na! most miért kell állandóan zavarba hoznod.-Néztem fel rá, persze ő jót szórakozik a mostani állapotomon...
-Nem tehetek róla tudod ilyenkor képes lennék  mindenkit haza zavarni és kettesben maradni veled, s csókokat lopva tőled idézném a világ legszerelmesebb varszakait hozzad, hogy elnyerjem minden hozzad tartozó porcikád, hogy meg véletlenül se dacoljon velem egyetlen se.-
-Azt így is megteheted.- Vontam válat már amennyire tudtam Jungkook karjától amik még mindig engem karoltak.
-Azt felejtsd el.- Csókolt szájon.
-Na tessék az előbb még szerelmes hős lovagként udvarol nekem aztán meg...- a nap folyamán ki tudja  hányadszor fojtsa belém a szót, azzal, hogy megcsókol.
-Hosszú még az este azt hitted mindent elsütök már az elején?-  Nem reméltem, hogy megnehezíted a dolgom...
-Hát persze, hogy nem...-
-De ne aggódj van pár versszak amit lehet még ma odasúgok neked titokba csak, hogy te halld rólad levő illúzióim összes gondolatát.-
-Alig várom.- Csókoltam meg, amitől kissé meg is lepődött, hisz mindig ő lép.
-Mi az kisasszony talán elnyertem ma estére?-
-Ugyan nem csak ma estére csak legyen kitartó felém.-
-Aszta!- nevetett fel Jungkook kivilágítva nyuszi fogait.
-Hát ez esetben míg el nem égek hű udvarlója maradok csak lene csapják a kezemről ugyanis egy ittas Taehyung közeledik.-
-Jaj nekem de míg ide nem ért ígéretet pecsételje meg.-
-Oo egy szerelmes csók önnek kisasszony megfelel pecsétkenet?-
-Hát jó..- szinte egyszerre nevettünk fel majd Jungkook két keze köze véve arcom pecsételte meg ígéretet.
-Viszont ez a pecsét csak egy órára elég Jungkook sajnálom, de ha hű akarsz maradni óránként megkell  csókolnod.- vontam válat.
-Jaj hát én úgy  hittem percekben mérjük a pecsétet az egy óra nekem sok addig meg örülök!-
-Hát ez esetben percenként kérem.-
-Ez máris jobban hangzik de én úgy velem már eltelt egy perc.-
-Igen valóban eltelt.-
-Mi telt el nektek meg mi bajotok? Először epret esztek most meg perceket beszéltek esküszöm mind bolond amúgy meg Hana táncolj velem.- Rántott ki Jungkook védelmező karjai közül Taehyung majd a kert fele vette az irány, de még Jungkook időben utánam nyúlt.
-Elnézést, de előtte kérem a jussom!- nézett rám majd Taehyungra aki értetlenül állt és nézett minket.
-Mi? aaa... tudod mit nem érdekel csak siessetek mert nekem most kell Hana!-

Odahajolva Jungkookhoz egy apró puszit kaptam, majd Taehyung öklendezést színlelve húzott ki a novemberhez képest eléggé meleg kertbe.
-Szóval vázolom a tervet.- nézett rám teljesen komoly arccal Taehyung.
-Oké mond.-
-Szóval én fel megyek a DJ-hez megkérdem, hogy mindenkinek tetszik-e a buli te pedig oda kiabáld, hogy vezetőnek vele látod ott áll Yoongi és Jade is csak menny oda és orrdics velük együtt.-
-Oke ezt értem, de egy kérdés mit keres itt Steve Aoki ?-
-Jaj Hana hát íze kicsit rá segítettem azzal a szem micsodával tudod.- görnyedt be Taehyung, vicces részegen elege aranyos ez a gyerekes énje.
-Most már mindent értek akkor megye is.-mutattam a többiekre jelezve én kész vagyok.
-Remek.- mutatta fel hüvelyk újat Taehyung majd fordítva rajtam Yoongi és Jade fele lökött.

-Téged is kirángatott?- Nézett rám Yoongi kezében egy dobozos sörrel.
-Igen azt mondta ordítsam majd....-
-Igen tudjuk... vezetőnek vele.- Forgatta meg Jade szemeit.
-Most miért vagytok ilyenek szerintem örüljünk, hogy valami tényleg érdekli.- szóltam le őket persze Yoongi azonnal megcáfolt.
-Félre értesz én örülök rég nem láttam Taehyungot valami miatt ennyire felcsigázva.-
-Mennyi idő az a rég?- Nézett Jade Yoongira majd rám arra célozva amit még tegnap reméltem, hogy le zártunk.
-Nagyon rég.- Köszi Yoongi ezzel aztán tényleg sokat dobsz a helyzeten...

-NA SRÁCOK, HOGY TETSZIK A BULIIII?- Ordította Taehyung a mikrofonba mire a tömeg egy emberként kiáltott fel. Ezzel mi pedig ordítottuk a szöveget amit Taehyung kért.
-VEZETŐNEK VELE!!!- Persze én voltam a leghangosabb hármunk közül.
Ezzel egy hangban éreztem magam köre fonódó erős karokat.
-Elég egy pillantás s testem lángba ég.
Ha hozzam ér hamvaiból újjá éledek.
Halott testem csókjától  újjáéled, s ettől érzem magam igazán szerelmesnek.- Jungkook fülembe súgva csókolt nyakamba. Nekem sem kellett több fordulva felé kezeimet vállairól tarkójára csúsztatom majd piszkosul szexi hajába vezetem újaim.
Persze az ital meghozta hatását és bátorságom nagy része belőle akadt, a másik részét, pedig szimplán az estei győzelmem.
Jungkookal egyszerre hajoltunk egy csókért, hisz még bent ígéretet tett, hogy az este tőlünk telhetően tucatjával kapom majd a kisebb nagyobb csókokat.
Így egy mélyebb csókba hívott az én Mr.Jóképűm.
Mondhatni kurva sok szempár szegeződött ránk amit Jungkook szóvá is tett. Így mikor az alattunk levő osztálya pár tagja szinte szuggerálva nézték mindet Jungkook újból csak elküldte őket melegebb éghajlatra.
- Ha szeretnéd használni meg a szemed néz mást kösz.- Vetette oda nekik majd két keze köze véve arcom csókolt újra meg míg én magamban elkönyveltem az indulatos oldalát el kell fogadnom, mert megvaltoztatni nem tudom.

-Mit is akartam...Ja igen akkor itt alszol?- Nézett rám Jungkook miközben igazította a hajam.
-Ha azt mondom meg átgondolom az megfelel?-
-Nem most kérem a választ, és nem fogadok el nemleges választ.-
-Ha nem fogadsz el nemleges választ akkor minek is kérdezed?- Nevettem el magam majd Jungkook mellkasának döntöttem fejem.
-Azért tettem fel a kérdés, hogy úgy érezd van választási lehetőséged, de valójában nincs mert itt alszol velem mellettem.-
-Hát ez esetben itt alszom.- Forgattam meg szeme míg Jungkook győzedelmes mosollyal az arcán bújt a nyakamba amit nagy szeretettel harapdálni is kezdett.
-Na Jungkook ez cikizz!- ütöttem vállára míg ő még szorosabban húzott ölébe. Igen mikor Taehyung szónoklása véget ért komótosan vonultunk vissza a házba. Én pedig valamiért azóta Jungkook ölében ülök. Persze próbáltam én tudatni vele, hogy nehéz vagyok mire ő kimérten a fülembe súgta a "Hana én egy démon vagyok nincs olyan amit ne bírnék el."
Jade szó nélkül ragadta meg a kezem majd húzott ki Jungkook öléből, és vonszolni kezdett a lenit vécébe. Ahol sikeresen össze futottunk azzal a személyek akit egész idő alatt kerülni szerettem volna. Brittany a folyosó elején állt egy évfolyam társunkkal. Látszólag jól el voltak, de mikor elhaladtam volna mellette karon ragadott.
-Ezt az estet te nyerted, de csak, hogy tud kedden az én ágyamban játszottunk, és elég jól el voltunk, ne éld bele magad pici Hana mert nincs esélyed.- kacsintott rám Brittany míg én Jade után néztem aki össze font karral állt és méregetett a lányt. Tudtam ha nem húzom el Jadet vita alakul ki és az a nézés amivel Brittanyt méltatta nem árulkodott semmi jóról így kirántva Brittany keze közül a korom ragadtam meg Jadet és löktek félre mindekit aki a vécé irányába indult, majd beérve magunkra zártam az ajtót.
-Most miért kellett el rángatni így időm nem vont vissza szólni!- nem törődve Jade hisztién támaszkodtam meg a mosdó két oldalán a sírásomat vissza tartva. Míg ő arról papolt nekem az éjjel, hogy nem érdemel meg az után, vagy esetleg előtte Brittany és ő....
-Hana arról a napról nyávogott mikor ellógtatok!-
Csak bólintani tudtam mert attól féltem, ha megszólalok sírás lesz a vége azt pedig nem akartam.
A kedvem ami az este elején előjött az állítólagos "nyertem az enyém vagy" egy pillanat alatt elszállt.
Jade persze próbált vigasztalni.
-Mindegy Jade pisilj aztán mennyünk vissza.-
-Már elmúlt haza megyünk szeretnél?-
-Nem jól vagyok csak felidegesítette.- Vontam meg a vállam.
-Figyu ezért nem haragudhatsz Jungkookra, persze egy pöcs, de nem vagytok együtt vagyis nem mondta Jézusom miket beszélek! Hana gyere haza megyünk sírunk de titokba aztán elküldjük a búsfaszba jó?-
-Jó..- Bólintottam, de ezzel összhangban kezdte valaki ütni az ajtót a nevemet mondogatva..