A száműzött demon... •BTS FF•

27.resz

JK POV

– Ki az a Ruby?......

"1921 Chicago

A plafonon közepén ékeskedő csillár gyémántként lógó szépség, az összes itt levő halandó tekintetét fogóként vonzotta magára. Míg én a pult mellett álldogáló karcsú testet figyeltem meg babonázva vörös hajkoronáját. Olyan régen volt már, közben mégis úgy érzem mintha tegnap lett volna az utolsó találkozásunk. Három esztendeje annak már.
A smaragdzöld szempár kacéran mért végig míg szemem nem találkozott a smaragdokkal. Vészjósló szagot éreztem a levegőben. Bosszantott a nő hívatlan társasága. Egyáltalán nem értékeltem a jelenlétet, hisz mostanra már csak egy nyűg a számomra semmi más..
Yoongi az oldalam mellett üldögélt a bíbor vörös üllőkén. Asztalon a poharammal szemben három gyönyörű nő, és van egy sanda érzésem ma nem én végzek velük, hogy ez felszabadulás a részükről vagy a pokol..
Ruby ritmusra ringatva csípőjét lépkedett felfelé a lépcsőn megcélozva az asztalt, ahol eddig oly jó hangulat uralta a társaságot. Most mégis kézzel fogható feszültség uralkodik.
-Táncolj velem.- állt meg mellettem a bestia. Szigorúan a poharamban levő szeszt és a nők arcát nézve köhintettem
-van jobb dolgom is mind látod, kérj fel mást.- szavaim flegmán osontak a nő fülébe. Szándékosan gúnyos mosollyal néztem fel rá.
-Ugyan ez nem keres volt, vagy táncolsz velem vagy vérfürdő lesz. Úgy látom kedveled a helyet.-
Yoongi vállon bökve nézett a bestiára utasítva tegyem azt amit mond.
A poharamért nyúlva sóhajtottam fel, egy kellemetlen helyzetet megelőzve. A három nő értetlenül nézett a bestiára, míg én kiittam a pohár tartalmát.
-Ha megbocsátanak hölgyeim igyekszem hamar vissza térni magukhoz.- Szinkronban velem Ruby a kezét nyújtotta felém, míg én fel álltam az asztaltól.
Először nem értettem mit is akar, majd féloldalas mosollyal kerültem ki a kezét felém nyújtó nőt, aki arra várt, hogy a tánc parkettra kísérjem. A lépcső tetején vártam, hogy be érjen, majd kezem felé emelvén segítettem le a lépcsőn.
Győzelmi mosollyal az arcán haladt mellettem, míg végül a tánc parkettra nem értünk.
-Igazán előkelő egy hely, tetszik a stílusod.-
-Ugyan ne bókolgass nekem, nem bukok az öreg nőkre.- Húztam magamhoz.
-Ugyan Jeongguk eddig nem ezt láttam.-
-Régen imádtad, hogy idősebb vagyok, ne is tagadd.- simított a vállamra, majd nyakam köré kulcsolta kezeit.
-Nem tagadom akkori énem kit még tudtál manipulálni beindult a tudattól, hogy idősebb vagy, de ez ne kergessen hiú ábrándokba, most már undorodom tőled.- Néztem a smaragdzöld szempárba.
-Aucs ez fájt..
-Ez volt a cél.- Érintettem össze homlokunk.
-Csak tudod Jeongguk a szemed mást mond.- Simított Ruby a tarkómra.
-Rosszul látod.- toltam el magamtól, hogy megpördítve hátulról ölelhessem magamhoz, véletlenül se nézve a szemébe. Hasára kulcsolva kezeim lépkedtünk tovább a ritmusra. Ruby a kezeimre tette az övéit, testét teljesen hozzám préselve.
-Mond csak Jeongguk mikor vallod be az érzéseid?
-Regen nem volt gond, ha szavakba kellet önteni.-
-Mostanra jobban szeretem tettekben kifejezni, ha akarok valamit.- ejtettem vállára állam. Ő hajat eltűrve ejtette nyakát közelebb hozzám.
-Talán ez a baj nem erre tanítottalak.-
-Ruby ne bosszants nem számítasz, ha kell itt vetek véget az életednek.-Csókolok a nyakára egy aprót.
-Úgy érzed képes vagy rá?-Sóhajt fel.
-Abszolút.-Ismétlem meg cselekedetem.
Noha közelséget mutatok felé, tényleg nem érzek semmit, azon kívül, hogy kívánom őt.
-Én mást érzek, szerintem ha lehet azt mondani még jobban szeretsz.-Fordul újra felém.
-Ruby az egyetlen amit szeretnék az csak, ha végre leszállnál rólam.-
-Ha tényleg úgy érzed képes vagy végezni velem tegyünk egy próbát.- lehel egy apró csókot az orrom hegyére."