Egy vérfarkas hercegnője

1.

Sziasztok, az én nevem Maya. Szeretek rajzolni és utazni, és izgalmas dolgokat csinálni. Most töltöm a 18-at, holnap. Nem várom egyáltalán nem, utálom ezt csinálni sose értettem de én inkább meg ismerném őket, utálom ölni azt a fajt, senki nem gondol arra hogy lehetnek jók is, ah... Nem, azt mondják rosszak, szivtelenek és csak a vér miatt kellünk nekik, pedig ez nem teljesen igy van.... Szerintem kell nekik egy esély de ezt senki sem adja meg nekik, és úgy döntöttem elmegyek, nem bírom tovább elegem van... Holnap este elmegyek, addig is össze pakolok.
Elő vettem kettő táskát, az egyik oldal a másik háti táska volt.
Bele tettem egy noteszt, tollat néhány gyümölcsöt, ruhát, bár az nem hiszem, hogy kelleni fog mostanában..
Szóval igen tettem el egy fekete pulcsit, ami takarja a nyakat is...
Senki nem ért meg ebbe a családba, de tényleg, a szemem is más színű a hajam is, fura vagyok...
A szemem a szokásosnál is halványabb barna, a hajam szökés de van néhány barna tincs a többi mind szökés...
Ebben az a fura, hogy a tesóm és szüleimnek a szemük kék, a hajuk fekete.
Teljesen más vagyok, sokan mondják hogy én valami más lény vagyok, lehet de nem tudunk róla semmit. A szüleim utálnak e miatt soha nem ünneplik a szülinapom semmi, egyedül a bátyám ő szeret és én is őt.
De mindenki más utál, és én se kedvelem őket, az a legdurvább ők szeretik a halvány színeket én meg csak az erőseket, már mint a sötét színeket.
Nem birom azokat a halvány színeket, undik  pfuj...
Néha műszály azt felvennem,de akkor sem szeretem őket.
Most is egy baba rózsaszín has póló, fehér hosszú nadrág, fehér Vans cipő, igaz kb egy palotába élek és lehet nem zavar a fény meg ilyenek de én nem szeretem ezt a helyet rossz a kisugárzása. De mindegy eddig ki bírtam, most is kifogom.
Mikor össze pakoltam, minden sötét ruhám be rugtam az ágy alá, a hajam fel kötöttem egy copfba, bár elég hosszú a hajam igy mégis jobb.
Fel kentem egy kis szempilla spirált meg egy halvány szájfényt, és ki mentem, majd bele futottam bátyusba, de nem akarom neki elmondani mert leakarna beszélni róla de erről már nem lehet.
Az is fura nekik sötétebb a bőrük, én hiába vagyok napon mindig ugyan olyan fehér marad persze egy kis színe van de azért látszik a különbség...
Szóval bele futottam bátyusba.
-Szia Maya! - mondja, majd meg ölelt.
-Szia Daniel! - mondom, és vissza ölelem.
-Anyuék elutaztak, tudod szokásos, találtak egy új fajt, akik elég erősek, és ők is sötét színeket hordanak. A hajuk mindnek más a szem színük fakó, de azt mondta anya ne engedjelek ma el este mert ma nagy harc lesz! - mondja, mire bólintok.
Akkor is elmegyek....
-Oké, batyus én maradok, te is tudod utalom ezeket nézni! - mondom, neki mire meg borzolja hajam.
-Na gyere reggelizni! - mondja, és fel dob a vállára.
-Ne már Daniel! - kiabálom nevetve, és csapkodni kezdem a hátát. Mivel nem használt semmit abba hagytam,és meg vártam amíg lenem tesz egy székre.
Majd fel ugrottam és befutottam a konyhába.
Elő szedtem egy kis gyümölcsöt, majd csináltam gyümölcs salit.
Aztán ki mentem vele Danielhez aki elkezdett nevetni.
Majd neki is adtam volna, de ő nem fogadta el.
-Hát, jó több marad nekem! - mondom neki, mire elkezd röhögni.
Mikor meg ettem, ki mentünk az udvarra.
-Kosarazzunk, kérlek! - mondom, neki pedig tudja úgy is veszt mint mindig.
-Ahhhjjj..de mindig te nyersz inkább focizzunk, eddig úgy se játszottál olyat! - mondja, mire bólintok, hoz egy labadát, és elmagyarázza hogy kell játszani.
Majd egész nap ezt játszottuk ő nagyon kifáradt én még tudtam volna játszani, az biztos, igy mivel elfáradt bementünk.