Egy vérfarkas hercegnője

23.

Igy gondolatba Masonhoz szóltam.
-Szórjak rá virágokat? - kérdezem, mire ide néz és bólint, én is egyet, felemelem egyik kezem igy a virágok hullani kezdtek. Gyönyörű volt, főleg az a vörös varázspor, ami az én varázslatomból jött.
A lány ide nézet és hálásan rám mosolygott, én biccentettem egyet, és lassan abba hagytam a virág záport.
Már csak arra eszméletem fel, mikor jön a csók, akkor fel álltak és iszonyat gyors virág szirom esőt csináltam, mindenki fel állt és tapsolt, ahogy én is. Aztán mikor észre vettem, hogy nincs is virág csókra, csettintettem egyet, és ott termett nála egy csomó virág. Majd mind a ketten hálásan rám néztek, én biccentettem majd Ave meg szolalt.
-Engem is meg szórsz virágokkal? - kérdezi, mire kuncogva bolintok. Kijjebb megyünk, és elkezdem viragokkal szórni, ő nevetett és ugrált, én kuncogtam, majd Jack úgy döntött, miért ne viccelje meg a húgát, igy esőt küldött rá, én elnevettem magam, de Ave sikítani kezdett, mert elázott, mindenki ode nézett, én az erőmmel le állítottam Jaket, és egy suhintással meg száritottam Avet, majd be sietünk, Ave ott durcizott, és Jack vigyorgott, én kuncogtam, mire Ave egy csomó vizet iranyitott rám, most mind a ketten szakadtak a röhögéstől, én meg csurom vizesen meg álltam, a mögöttünk lévő tömeg elmosolyodott, én szúrós szemekkel néztem Avera, aki vigyorgott, és mind a ketten át változtak, és elkezdtek futni, mire utánuk kiabáltam.
-3..2...1...na most fussatok! - kiabálom, és át változók, majd utánuk rohanok a mögöttem lévő tömegbe voltak akik elájultak, vagy eltátották szájukat , én meg sprinteltem a gyerekek után. Hamar meg voltam, egyszerre kerültek földre.
-Annyira gonoszak vagytok! - mondom, majd fel állok, és emberré változóm. Ahogy ők is majd egy mozdulatattal meg szárítóm magam, és be sietünk az étkezőbe.
Miután meg volt az ebéd, egy kicsit beszélgettem az alfákkal, a gyerekek másik csöppségekkel játszottak.
-Na és önnek van már párja? - kérdezik már sokadjára.
-Nem nincs, de nincs rá szükségem, én is alfa vagyok, hercegnő és a holdal is van kapcsolatom! - móndom, mire lassan bolintanak..
-De volt magának? - kérdezik.
-Volt, kettő is az egyik vámpír volt, akit ki kelett nyirnom, a másik vérfarkas de miután meg sebesitette a falkám egy tagját, elküldtem, aznap derült ki hogy terhes vagyok, mielőtt elküldtem, mindenhogy ki voltam akadva, de most lehet rajta látni, igy is boldog,plusz ez már öt éve. - mutattam Masonra, mire sokan félre nyeltek, de sokan csak fal fehérek lettek de volt olyan akinek csak a szemei kerekedtek ki.
-Értem, de boldog volt vele? - kérdezi akivel eddig beszéltem, ezen elgondolkodtam.
-Hát egy ideig, de utána, már nem nyugodtam a közelébe ennyi, de mikor ki derült, hogy terhes vagyok, tőle kaptam idegrohamot, de az én hibám is meg az övé is, bár nem bánom, hogy meg születtek ezek a kis alfák, mert nagyon szeretem őket és ez a lényeg nem? - kérdezem, és bele kortyoltam a véres poharamba.
-De igen! - mondja, mire bólintok.
-Ha szabad meg kérdeznem, miért iszik vért? - kérdezi az egyik fiatalabb.
-Mert kis részt vámpír vagyok, de mióta a holdal össze kapcsolodtam, nem látszik de muszály vért innom, vagy nem lesz energiám, bár a gyerekeknél mikor meg születtek egy ideig  felkelni is alig bírtam, de való színű azért mert egy előre hozott volt kettő leszívtak teljesen! - mondom és meg iszom az utolsó kortyot.
-Most ha meg bocsátanak én elvonulnék pár órára! - mondom, és fel állok, majd pukedlizek és elsietek.
Össze szedtem a gyerekeket, majd elmentünk a lakosztályunkra. Nem nagyon akartam még az esti bálra is menni de John és Bob elküldtek, és azt mondták egy fél órát had legyenek a kicsik is, de csak ugy mentem bele, ha ők is ott lesznek, igy most indultunk a bálterembe.
Az erőmmel most nyitom az ajtót mindenki ide kapja fejét, de mi csak indultunk le a lépcsőn, a gyerekek kezét fogva, a srácok mögöttünk jöttek, én előre néztem, egy mosolyt erőltettem magamra, és mikor le értünk, a gyerekek meg szólaltak.
-Oda mehetünk a többiekhez játszani? - kérdezik, mire rájuk nézek.
-Jó de ne keljen Alfát ölnöm miattatok! - mondom, és el is futottak, én nagyot sóhajtva le ültem és ittam egy kis vért.
Majd mikor 9-óra lett fel álltam, és oda siettem a gyerekekhez.
-Ave, Jack, ideje aludni elmúlt kilenc, és holnap hosszú utunk lesz nem akarok sokáig maradni! - mondom, és oda fordultam Bobhoz és Johnhoz.
-Fiúk, ha bármi baj van azonnal szóljatok, oké, tessék itt az óra ezen eltudtok nekem mindent küldeni, kristály óra, különleges, ne törtjétek szét, sok erőm ment bele, hogy össze törjön!-mondom, mire bolintanak, vissza fordultam a gyerekekhez, éppen meg akartam puszilni őket, amikor valaki be jött a kapun, mindenki oda nézett, még én is, de amikor rá néztem, a szívem iszonyat gyorsan vert, meg pusziltam a gyerekeket és elküldtem őket, a velem egy idős fiúra néztem, akinek fekte haja volt, sötétkék szemei, ami éppen rám tévedt, az én szívem iszonyat gyorsan vert, nem bírtam tovább nézni, amikor össze találkozott a tekintetünk, meg villantak szemeink, igy  hatrébb léptem.
-Francba! - mondom, és vissza sietek, majd leülök, ittam még egy pohár vért amikor is meg éreztem, hogy nagyon közel van.
-Bassza meg... Nem akarok semmit, és senkit! - motyogom, és fel ugrok éppen indulni készültem ki az udvarra, amikor is valaki gyengéden meg fogta kezem, és vissza huzott.