4.

138 2 0
                                    

Majd egy ideig nézte a kezem, aztán lefagyott olyan fehér lett mint én.
-Mavericket keresem! - nézek a szemébe, mire még ilyedtebb lett.
-Nem, oda nem mehetsz! - mondja.
-De elkell mennem, csak leakarok pihenni nem aludtam sokat, és a vámpírok is keresni fognak, igy tovább fogok indulni, csak itt szeretnék élyszakázni utána meg keresem ezt a Mavericket, és beszélek vele! - mondom neki, mire meg rázza a fejét.
-Előtte át kell változnod addig nem fogad! - mondja, mire fáradtan hátra dőltem a széken.
-Lehet, de akkor sem maradhatok itt nem akarok bajt hozni rátok, lehet hogy meg tudom ölni mindet de akkor sem jó, én nem akarok senkit bántani, lehet meg tudom őket gyógyítani de nem akarom bántani őket, nem ez a szándékom! - mondom, mire meg csillannak a szemei.
-Lehet, hogy az ellenségeink de mi se jó kedvből tesszük, és ők szoktak támadni! - mondja, mire sóhajtok egyet.
-Azonnal szóljatok, ha jönnek, én tudom mit kell tenni, a királyi palotából jövök, Matthew hercegtől, és erősek, nem is kicsit de minden nap elő jön egy új kepességem ami őket aggasztja igy nem mehetek sehova, de el szöktem elegem lett nem birtam tovább, és már engem is kezd aggasztani! - mondom, mire bólint.
-Sejtettem, hogy direkt mondod, hogy ismered őket, a szüleid? - kérdezi, mire rá meredek, és nyelek egyet.
-A kiskoromra nem emlékszem, csak néhányszor ugranak be de akkor se minden, úgy 5 éves koromba meg fenyegettek és elmentem igy embereknél éltem úgy 13 évet. Aztán a 18. Születésnapom előtt elmentem nem szerettem, hogy arra kényszerítenek, hogy vámpírokat öljek, mindenki utalt, nem voltam oda való. Igy elszőktem, meg mentettem egy vámpír várost, és meg öltem azokat a szülőket akik felneveltek de soha sem szerettek. Utána meg ismertem az apám és meg mentettem Matthewet mert már csak fél napja volt, ennyi, anyum nem tudom ki! - mondom és csak meredek magam elé.
-Hát sajnálom, de akkor az anyukád lehet farkas volt! - mondja, mire lassan bólintok.
-Minden olyan gyorsan történik! - mondom, és le hajtom a fejem.
-Tényleg nagyon sajnálom, mi is a neved? - kérdezi.
-Maya! - mondom halkan és újra szemébe nézek ami félelmet tükröz.
-Értem , akkor te vagy az a hercegnő akinek tegnap kérték volna meg a kezét! - mondja, mire kikerekednek a szemeim.
-Hát ilyenről nem tudok! - motyogom.
-Mindegy, gyere egyél velünk, utána megmutatom a szobád!-mondja, mire bolintok.
-És holnap lesz telihold, szóval segítek átváltozni, és addig itt maradsz amíg nem tudod használni! - mondja, mire bolintok, vissza vettem a csuklyám, és elkezdtem követni, elinduktunk az étkezőbe ami óriási volt. Nagyon tetszett, de amikor körül néztem mindenhol emberek voltak, engem néztek, én meg sem szólaltam csak be mentünk az erőmmel be csaptam az ajtót igy mindenki kikerekedett szemekkel nézett rám.
Én lehuztam a csuklyám és meg álltunk a királyi asztal mellett majd Liam meg szólalt.
-Kedves barátaim, Maya azért jött hozzánk, hogy segítsünk neki, igy egy ideig itt fog élni velünk. Egyből szóljatok nekem és neki ha vámpírok érkeznek. És kérlek titeket legyetek kedves Mayaval! - mondja, mindenki csendben nézett de egy másik férfi meg szólalt.
-De hisz ő is vámpír! - kiabálja, oda nézek a szemem meg villan ahogy az övé is.
-Lehet, hogy vámpír vagyok de nem teljesen több erőm van mint neked vagy itt bármelyikötöknek! - mondom neki, mert viszhangzik a terem, ő elvigyoordik és nekem ugrik, de a buroknak ugrott nem is nekem. Ő tátott szájjal nézett, én egy fél mosollyal néztem rá.
-Burok! - mondom, mire kikerekednek szemei és levonja a burkom, mire neki lököm egy falnak és vissza teszem a burkom.
-Befejezted? - kérdezem és oda lépek mellé és szemébe nézek.
-Igen! - mondja, de lehetett látni, hogy hazudik, a fél mosolyom meg maradt, majd mögé léptem és fülébe súgtam.
-Ugye tudod hogy látom ha hazudsz, és már ki istekerhettem volna a nyakad, vagy ki szivhattam volna a véred mert már szomjas vágyok! - suttogom, mire falfehér lett én vissza mentem majd lassan elengedtem. Aztán le ültünk enni, én jól laktam de szomjas lettem.
-Van valahol vér? - kérdezem csillogó szemekkel.
-Igen van egy kis tartalék, gyere! - mondja Liam. Elmemtünk, kaptam vért majd meg mutatta a szobám. Átöltöztem de hajnalban történt valami...

Egy vérfarkas hercegnőjeHikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin