Egy vérfarkas hercegnője

5.

Vámpír vagyok, ezt nem hiszem el.....
Eddig semmit sem tudtam erről és elkell mennem, én nem akarok bántani senkit...
De már meg tettem,nem vagyok ide se való, sehova....
Oda rohantam a táskámhoz, de a király meg fogta a kezem és magához húzott majd meg ölelt, én csak sirtam és vissza öleltem.
-Ne menj kérlek!-mondja, majd rám néz.
-Én csak rosszat hoznék, semmi jót!-suttogóm, és lehajtom a fejem.
-Ez egyáltalán nem igaz, ezt sem direkt csináltad, csak nem tudod használni az erőd!-mondja.
-De akkor is az én hibám!-mondom, majd odébb lépek.
-Kérlek maradj, meg tanítunk használni az erőd, de előtte mond el nekem miért támadtál neki Charlotte-nak!-mondja, majd bociszemekkel néz rám, mire könnyes szemekkel sohajtok és bólintok.
-Jó, rendben!-suttogom majd meg fogom a cuccom. Vállamra teszem az egyik táskát, majd a pulcsit derekamra kötöm és a másik kezembe veszem a másik táskát.
-Gyere, egyél valamit és pihenj le!-mondja, és elindulunk.
-Ahhh... De kellene előtte csinálni valamit a kint lévő emberekkel!-mondom, mire homlokára csap.
-Őrség, rendezzék le a csapatokat, alatvalok pakoljatok elköltözünk!-mondja, mire meg rázom a fejem.
-Csak hozzátok ide a dolgaitokat,őrség odakint találkozunk!-kiabálom, és a táskámat ledobom. Meg nyújtom izmaim, majd ki lépek a kastélyból. Ekkor meg szólal valaki.
-Kislány bízd inkább ránk, te semmit nem tudsz, már mint még az erődet sem tudod használni!-mondja, mire kiropogtatom csontyaim, majd oda termek elé, és a falnak nyomom.
-Lehet, de egy biztos, tudom mi az erősségűk és igy meg tudom akadályozni, a karókat is tudom hol tartják mindent, a búvóhelyüket is tudom, szóval kussolj be!-orditom le a fejét, majd elengedem és hátrébb lépek, majd mikor mindenki vissza ment a kastélyba vissza vettem a fekete pulcsim, és kendőm.
-Ti bent maradtok, én körül nézek odakint, mennyien vannak, de ha jól sejtem ennyi idő alatt kb 10 csapat jöhetett vagyis vannak 100-an! - mondom, mire elképednek.
-Igen ám tökfej! - mondom neki szúrós szemekkel. Majd fel állok.
-Engedjetek ki ott! - mondom, és a kastély mögé mutatók.
-De ott biztos nincsenek csapatok.-mondja az a hülye.
-Mondtam már kuss, és pont ez a lényeg igy ki tudok menni feltünés nélkül, majd vissza jövök, és jelentek!-mondom, majd ki megyek fel ugrok egy fára, majd hallgatozok.
Meg is láttam 5 embert, élő vettem egy tört és le ugrottam az egyik mögé, majd elvágom a torkát, és ez igy is történt mind az öt halott, vissza ugrottam a fára, majd lenyaltam a vért a törröl. Egy kicsit feltöltödtem, igy gyorsabb voltam, csak siettem, majd mikor meg láttam mennyien vannak elképedtem, ott volt bátyus is, le pottyant egy könnycsepp.
Igy ez egy fejre esett, az pedig fel nézett, én leugrottam. Majd elmosolyodtam, a fülem bedugtam füldugóval, egy burkot tettem magam köré, mindenki ledermedt én meg sorra öltem az embereket, de mikor bátyushoz értem, ki vettem a kardját és minden eszközét, majd meg öleltem, ő elsirta magát, a nyaka kilátszott.
-Még találkozunk bátyus! - mondom neki majd nyakába harapok, kiszivom vérét, igy holtan esik össze egy időre, a maradék embert is megöltem, majd jöttek a szüleim dühösen néztem rájuk, lehuztam a kapucnim és a kendőt hajamba kötöttem.
Majd egy kicsit véres szájjal néztem rájuk, ők ijedtek voltak.
-Hát úgy látszik ki derült a hazugságotok, és mivel nem mondtátok el meg haltok! - mondom, majd elvágom a torkukat.
Hallgatozok még egy kicsit majd meg fogom bátyust, és be mentem vele a kupolán, a szám véres volt a szemem csillogott.
Le töröltem a szám, mikor a katonák elé álltam, ők ilyedten néztek rám.
Én letettem bátyust.
-Vigyétek egy biztonságos helyre, szóljatok ha fel kel! - mondom, majd leteszem a földre, de ekkor szomjas lettem megint...
-Mi történt odakint? - kérdezi a hülye.
-Ha tudni akarod, engedjétek le a kupolát, és menjetek be oda abba az erdő részbe! - mondom, mire mind elindulnak, de egyet vissza rántottam, és Danielre mutattam, mire bólint meg fogja, de előtte meg nézte a nyakát, majd egy kicsit lefagyott de bolintott és elvitte. Én be mentem és leengedtem a kupolát igy kitudtak menni, én újra letöröltem a szám, majd meg nyaltam.
-Ömmmm.. Hisz csak 20 perce mentetek ki! - mondja Connor, mire mosolyogva bolintok.
-Szomjas vagyok még! - mondom, mire a király elneveti magát.
-Na gyere kapsz még vért, meg még csapolnak a katonák odakint! - mondja, mire  meg csillan a szemem.
-Huh...az jó lesz most nagyon szomjas lettem!-mondom, mire megértően bólint.
-Hát eddig ha jól sejtem nem ittál vért! - mondja, mire meg rázom a fejem.
-Akkor hogy van ennyi energiája? - kérdezi Connor.
-Te is tudod, a herceg! - mondja az apám, vagyis a király.
-Akkor azt mondod, hogy mivel Maya nem ivott vért, és a herceg igen igy Maya elvette azt az energiát amivel feltöltödött a herceg, és most ezért beteg! - mondja Connor én elképedtem.
-De miért vettem el az energiáját és hogy ? - kérdezem, mire össze néznek.
-Tudod mindenkinek van egy igaz társa, nem hasonlitanak de ebből is ki lehet találni, pl ő 2 évvel idősebb de előbb meg kell téged találnia ahoz, hogy egy élni tudjon kettő tiétek legyen a trón! - mondja.
-Értem, és ha most sok vért iszom akkor jobban lesz? - kérdezem, mire meg rázza a fejét.
-Hozzá kell költöznöd! - mondja, mire egy kicsit ledermedek majd szomorúan bólintok.
-Mikor indulok? - kérdezem félve.
-Mivel néhány napja van ha nem lát igy holnap vagyis ma este!-mondják, mire lassan bólintok.
-Együnk, és igyunk utána indulok! - mondom, mire bolintanak.
-Hintóval mész és előtte át öltözől! - mondja apám, mire bólintok.