Kőszív

~ Timothy ~

TIMOTHY FILLER

Miután Bella erélyesen rákiáltott, Timothyt nem lehetett kihúzni a rosszkedv mély verméből. Most a szokásosnál is morcosabb volt. Ezt természetesen mindenki észrevette, csak a gyerekek nem mertek megszólalni sem. Megszokták, hogy ilyenkor nem jó ötlet bosszantani az uraságot.
Egész nap az járt a fejében, hogy ki lehet ez a nő, akit így a nyakára küldtek. Timothy vallásos embernek tartotta magát. A gyerekek veréssel való nevelését természetesnek tartotta, mert sajnos neki és részesülnie kellett ebben a fajta erőszakban a verbális bántalmazás mellett. Mivel akkoriban a családok nem igazán láttak bele más családok életébe, így Timothy-nak fogalma sem volt arról, hogy az nem normális, amit az apja művel vele. A kedves Olvasók lehet hogy hallottak már arról a tényről, hogy a bántalmazott gyerekek többség szintén bántalmazó lesz, miután kikerült a "börtönből", ahol bántalmazták. Timothynak a családi ház jelentette a börtönt. Nem szeretett otthon lenni, mert egy idő után mindent a megszokott környezethez igazított. Hogy mindig lesz következménye a tetteinek. Csak sajnos tudjátok kedveseim, hogy azok a következmények milyenek lehettek. Így Timothy egy csendes, visszahúzódó fiú volt, akinek alig voltak barátai. Az osztályban ő volt az első tanuló. Mindig megcsinálta a leckét, nem verekedett, figyelt az órákon. Hogy miért nem mert szocializálódni, vagy határozottan felszólalni a véleménye mellett, azt hiszem a fentebb említettek értelmében nem kell újra elismételnem. Most felmerülhet a kérdés, hogy de hát akkor ha jó tanuló volt, akkor meg kellett volna hogy dicsérjék, ezáltal az iskola egy olyan hely lehetett volna a számára, ahol végre nem verik, azonban sajnos a balszerencse nagyobb mennyiségben befurakodott az események kerekébe. Timothynak az apja hentes volt. A faluban az egyetlen. Így minden áldott ember hozzá járt húst vásárolni. Velük és mogorván viselkedett, és tiszteletlen volt. Így nem kedvelték. Azonban akkoriban nehéz idők jártak, és szükség volt a tápláló ételre.
Mivel az iskolában mindenki tudta, hogy Timothy a helyi hentes fia, így rajta töltötték ki az apja iránt érzett haragot. Nem is sejtette, hogy később ebből hatalmas problémák fognak származni.
E hosszú elbeszélés előtt említettem, hogy Timothy vallásos embernek tartotta magát. Hiszen az édesanyja vallásos volt. Az édesapja már nem annyira, de azért a templomba elmentek minden vasárnap, de csak a látszat kedvéért. Hogy miért kellett a látszatot tartani, azt Timoty és az édesanyja nem igazán értették, de mivel az apa volt a családfő, és ő határozta meg, mikor mi legyen, így ez is úgy történt, ahogy ő akarta.

★

A fiú minden évben idősebb lett. Sokszor úgy érezte, hogy az évek nem is akarnak elmúlni. Azonban nagyon is múltak. Mikor tizennyolc éves lett, és letette az osztályozó vizsgát, következett a pályaválasztás. Kézenfekvő lenne, hogy mikor az apja meghal, Tinothy örököli a hentesboltot, és továbbviszi a családi vállalkozást. Azonban ez az apa-fiú kapcsolat korántsem volt egészségesnek nevezhető. Annyira sem, hogy apáról fiúra szálljon az üzlet. És hát az a helyzet, hogy bár Timothy késői gyerek volt, az apja meglepően jól tartotta magát. Még mindig jó erőben volt, pedig már az ötvenet is jócskán elhagyta. Így hát Timothy nem is számíthatott az üzletre. Ostobaság lett volna arra alpozni, hogy talán mégiscsak fűbe harap az öreg, ezért muszáj volt valamilyen úton elindulnia. Meg is pályázott egy hivatali állást, ahová majdnem felvették, de csak majdnem. Mert mint arra már rájöhettetek, hogy Timothy eddigi életútját visszanézve nem igazán dúskált a szerencsében. Így, mivel az apja még mindig intenzíven működtette a boltját, ezzel még több keserűséget szétszórva az emberek között, tovább mélyült a család iránt érzett gyűlöletük. Ugyanis látszólag ésszerű logika szerint ha az apa olyan, a gyereke is olyan lesz. Az az igazság, hogy sajnos tévedtek. Ezért mikor Timothy odakerült, hogy az állást megszerezze, szembekerült egy másik eséllyessel, egy nagyjából vele egyidős fiatalemberrel, akinek az apja ott dolgozott a hivatalnál. Nem is kérdés, hogy melyiküket vették fel. Miután Timothy lecsúszott az állásról, az utolsó csepp reménye is elfogyott. Valamint az önbizalma sem volt épp az egekben a gyerekkori élményei miatt. Ennek az igencsak balszerencsés eseménysorozatnak pedig az lett az eredménye, hogy egy jó képességű, egészséges gyerekből egy besavanyodott bántalmazó lett, akit - mivel az idős asszony, aki magára vállalta a gyerekek nevelését, már felállni is alig tudott, csak segítséggel. Az öreganyó ellátta tanácsokkal Timothyt, így viszonylag jól boldogult.
Ez történt 19 éves korában. Nem sokkal később az idős hölgy meghalt, és Timothy magára maradt az árvaház vezetésében. S hogy miért nem helyeztek a fiatal férfi mellé egy tapasztaltabb embert? Azért, mert ha hiszitek, ha nem, akkoriban nem igazán törődtek a nehéz sorsú gyerekekekkel. Annyira sem, hogy ruhát vegyenek nekik. Csak az idős asszony vette erre a fáradtságot. Azért is vállalta el az árvaház fenntartását, mert felnevelt három gyermeket, és kötelességének érezte, hogy felelősséget vállaljon azért a sok-sok magára hagyott gyermekért is. Unokája nem lévén, nem teherként élte meg az élete hátralevő részét.
Na de térjünk is vissza a mi drága Timothy-nkhoz, hiszen még korán sincs vége a megpróbáltatásainak.