Nellivel való találkozom kicsit felvidított.
Kiválasztottunk közösen egy fehér ruhát hozzá ezüst ékszereket és a szintén fehér air force 1-ét. Megbeszéltük, hogy holnap is átmegyek hozzájuk befonni a haját.
-Hallod most írt Rami. Kérdezte hogy nem megyünk-e Ötkertbe valamelyik nap?-kérdezi. Rami, Nellinek az egyik barátnője. Nagyon aranyos lány, tipikusan ő az aki mindenkivel jóba van.
-Áh nem hinném, most nagyon nincs hozzá kedvem.
-De! Gyere! Megyünk szépen palizni.
-Várj! Nelli, most hányadika van?
-Barátnőm ma pontosan július 8-a van. Miért?
-Ne! 12-en repülök apuhoz Londonba.-nyöszörgök.
-Meddig leszel ott?-kérdezi.
-Egy hetet. 19-en jövök vissza.
-Ne már.-szomorkodik. -Hát akkor tényleg nem tudsz jönni.
-Majd máskor.
Pár nappal később már el is kezdtem pakoltam össze a cuccaimat holnapi utazásomhoz.
-Mindet be raktál?-jön be anya a szobámba.
-Valószínüleg igen. Vagyis remélem.-egyébként attól még, hogy nem nagyon jövök ki apával, attól még szeretek hozzá menni. Londont nagyon szeretem. Amikor nála vagyok mindig kábé a városba lófrálok. A környék pedig gyönyörű szép. Szóval egyáltalán nincs okom emiatt panaszkodni, most amúgy is jól esik Pestről egy kicsit eltűnni.
Hajnali 5 kor indul holnap a repülőm. Anyával van egy olyan hagyományuk, hogy mielőtt elmegyek apához mindig elmegyünk valami drága étterembe enni.
Gyorsan készülődtem az esti vacsinkra. Magamra raktam szempillaspirált, pirosítót, highlighter meg még szemceruzával kihúztam a szemeimet. Egyébként álltalába mindig ez a smink van rajtam.
Anyával kocsiba ültünk és elmentünk az étteremhez.
Már pont leparkoltunk a kocsival, amikor megcsörrent a telefonom.
-Szívem csücske most ne vedd már fel várnank minket a luxus kaják-mutat az étteremre anya.
-Apu az.-mutatom anyának a bizonyítékot.
-Ez is jól tud időzíteni.-dől hátra az ülésen anya.
-Szia mizu?-veszem fel a telefont.
-Azt szeretném mondani, hogy majd akkor fél 8-ra megyünk éreted.
-Megyünk?-kérdezek vissza furán.
-Igen, becsajoztam kölyök.-nem akartam hallani a fülemnek.-Szóval akkor majd jövünk.
-De mesélj már többet róla-mondtam hitetlenkedve.
-Hát Fionának hívják, van két gyereke is. Van egy srác, aki pont annyi idős mint te 17 és van egy 2 éves kis gyerek is. Remélem jól kijöttök majd.
-Aha.-valószínüleg semmi közöm nem lesz hozzájuk.
-Most le kell tegyem, mert vacsizunk anyuval.-köszönök el lassan tőle.
-Üdvözlöm!
-Átadom-kinyomtam a hívást.-Te most leszel rosszul, ha megtudod mit mondott nekem az apám.
-Azt ne mond, hogy össze szerzett valami nőt.-kap az arcához.
-De bizony. És ezt kapd ki 2 gyereke van. Az egyik 17 a másik pedig 2! 2!-mondom kiborulva.-Ilyet szól, remélem majd jól kijöttök egymással.
-15 év van a gyerekek között? tyű. Kemény. Légyszíves vigyél egy hangrögzítőt és küld el minden bőgését a gyereknek.
-Ihhh te gonosz.-lököm meg anyát.
-Jó valamin nekem is el kell szórakoznom míg távol leszel.-ölel magához.
Az étterem nagyon előkellő volt. Miden finomságod össze rendeltünk anyuval. Aztán nyilván nem tudtuk befalni az egészet.
-Na menjünk aludni, mert holnap a korábbnál is korábban kelünk. Jaj de fáj belegondolni.-fekszik le anya az ágyra én meg befekszek mellé.
-Jó éjt!-ölelem meg.
Hajnalba az ébresztőórára keltünk.
-Ááá.-dobja meg egy párnával anya a telefonom.
-Anyu ettől még nem fog leállni.-megyek oda a készülékhez, hogy kikapcsoljam.
-De akkor is jól esett megdobni! Rajtam most csak a kávé tud segíteni.-nyöszörög.
-Már is csinálom.-indulok meg a konyha felé.
-Imádlak!-marad anya az ágyába.
Lefőztem anyának a kávét én meg megreggeliztem. Ami egy jó finom rántotta volt. Végre amikor már megettem a reggelimet, elindultunk a reptér felé. Elég gyorsan oda értünk. Anya még hisztizett egy sort nekem, hogy most nélkülem milyen magányos lesz. Csak a szokásos.
-Hívj fel, ha leszálltál. Hívj fel, ha ott vagy már náluk. Meg minden órába. Üzenetet meg 10 percenként.-ölel meg.-ja és ne drogozz. Szeretlek!
-Én is-nevetek.
-Bakker nagyon hiányozni fogsz, gyerek.
-Te is nekem anyu.
