Reggel valami irdatlan hangos hangra keltem, ami éppen a barátnőm telefonjából szólt.
-Nessa magyarázd már el, hogy mi a tökömért raktál be hajnali 6 órára ébresztőt?-kérdezem idegesen kinyomva az irritáció hangot.
-Ne haragudj emlékszek, hogy benyomtam valami ébresztőt, de részeg voltam és félre néztem a számokat.
Az utolsó hét csak úgy elment, mint a villám. A srácokkal elmentünk moziba, meg más városokat látogatunk meg. Szerencsére Sorennel minden rendben volt. Mindketten úgy tekintetünk a dolgokra, mintha meg se történt volna ezért nem volt kínos.
Nessa éppen a szobámba sminkelte magát, amikor anya hívott.
-Szia anyu! Itt van Nessa.-mutatom meg a kamerába a barátnőmet.
-Sziasztok csajok!-köszön anyu.-na találd ki kinél voltam takarítani?-először nem is gondoltam át a kérdést.
-Nem tudom. Gondolom a Krisztiéknél? Hozzájuk szoktál menni 2 hetente.-válaszolom.
-Nem náluk előző héten voltam. Bár igazad van nem tudhatod, mert nem voltál itt.-vágja rá.-Andrisnál.-szív bele a cigijébe.
-Ott volt?-a neve hallatára egy kicsit megfagyott a vér az ereimben.
-Nem viszont volt ott más.-nevet.-Ez most nagyon durva lesz szóval jól figyelj gyerek. A fürdőben női fésű, parfüm, szóval szerintem valami csaj hozzá költözött drágám. Vagy ideiglenesen nála van, nem is érdekel az a lényeg, hogy most nem értem, hogy köztetek, akkor nincs semmi? Mert ha igen, akkor elég hülye a gyerek, hogy tudja, hogy átmegyek hozzá takarítani és nem rakja el a cuccokat. Vagy lehet direkt csinálta, én már esküszöm ezt is kinézem belőle.-már lassan megszokom, hogy a szívem egymás után összetörik.
-De van köztünk valami! Vagy nem tudom, őszintén már én se értem mi van velünk. Én szünetet kértem tőle, ő meg erre vissza rohant Zorához. -próbálom anya előtt kontrolálni a remegő hangon.
-Jaj gyerek, nem hiszem el hogy nem tudod ezt a srácot elengedni.-mondja nekem a cigijét elnyomva.
-Elina van valami baj?-kérdezi tőlem Nessa, mivel gondolom észrevette az arckifejezésem. Anyával magyarul beszélgettünk ezért ő nem érette, hogy éppen mit diskuráltunk.
-Majd elmondom.-fordulok hozzá.-Nem tudom, lehet tényleg azt kéne. Azért kértem, az időt, hogy tisztábban lássak, erre csak még homályosabb lett minden.-válaszolom teljesen kétségbeesetten.
-Ezt neked kell eldönteni, hogy mit akarsz én ebbe sajnos nem tudok segíteni.-válaszolja anyu.
Ezek után inkább hagytam a témát és meséltem inkább anyának Londonról. Igaza van ebben nem tud segíteni.
Ma délután fogok haza repülni, amit annyira nem várok, de viszont már hiányzik anya és Nelli.
Apával még reggel elmentünk venni valamit Nellinek meg anyunak mivel otthonra múltkor elfelejtettem nekik vinni. Ezért úgy voltam vele, hogy most mindenképp kéne valamit beszerezzek.
-Vigyázz magadra kölyök!-köszön el tőlem apa a reptéren.-Bármikor jöhetsz, amikor gondolod. Tudod mi bármikor szívesen látunk.-ölel meg.
-Rohadj meg hogy elmész.-jön oda hozzám sírva Nessa. Amitől nekem is egy-két könnycsepp elhagyja az arcom.
Idegesen vártam, hogy a gép végre elérje a földet. Egy hatalmas bukkanó és leszálltunk.
Anya már hívott, amikor még csak épp hogy beértem a reptérre.
-Itt vagyok.-hallom meg a hangját a vonal másik végén.
-Sietek-teszem le.
Már rutinból jött minden, ezért gyors voltam. Anyának nem kellett soka várni rám.
-Áthívtam Nellit hozzánk.-mondom miután leparkoltunk a ház előtt.
-Jó. Mikor jön?-kérdezi.
-Kábé 1 óra.-veszem ki a cuccaimat a csomagtartóból. A ház láttán megfogott a megkönnyebbülés azért mégiscsak "mindenhol jó, de a legjobb otthon"
Anya betette a szennyeseimet a mosásba, én meg közbe megcsináltam a vacsit, ami sima tejbegríz volt.
Éppen a tejet kevergettem, amikor hallom, hogy valaki benyit az ajtón. Hirtelen megjelenik a barátnőm a konyhába.
-Elina!-jön oda engem megölelni Nelli.
-Jaj de hiányoztál.-szorítom magamhoz.
-Te is te hülye. Annyit kell meséljek, hogy leszakad a ház.
-Na akkor kezdjed.-mondom izgatottan.
-Először ne akadj ki, hogy csak most mondom, de élőben akartam érted. Szóval voltam egy buliba. Gyuben hívott meg és ugye hát ott volt kicsieko is. És azzal a kurva Zorával volt egész este. Undorító.-fintorog a barátnőm.
-Te abban a buliba ott voltál?-csodálkozok.
-Igen, miért? Te tudtad?
-Igen, tiktokról.
-Bakker. És hogy vagy?
-Hát hogy is mondjam. Elég szarul esett. Ez csak még jobban mindent össze kavar bennem.
-Csak azt ne mond, hogy ezek után még vissza fogadod. Elina ti együtt vagytok. Annyi, hogy szünetet kértél, de attól még együtt vagytok.-mondja hirtelen felindulásból.
-Tudom Nelli, én se értem hidd el, de még meg akarom vele beszélni a dolgokat.
-Mit? Hogy megcsalt?
-Hagyjuk.-sóhajtok.
-Jó hagyjuk, de hozzám ne gyere sírva, ha nem fogadod meg a tanácsaimat.
-Nelli ilyenkor nagyon erőszakos tudsz lenni, remélem tudod.-próbálok enyhíteni a dolgokon.
-Tudom, de engem így kell szeretni na. Egyébként, ha egyszer is mersz sírni kicsieko miatt előszőr őt verem meg aztán meg téged.
-Ahogy mondtam erőszakos. Na de mesélj inkább Gyubenről. Mizu veletek?
-Gyuben túl nyugis.-nevet.-néha ezen idegesítem fel magam, de mi így vagyunk tökéletesek. Az ellentétek vonzzák egymást ugyebár. És hihetetlen aranyos. Igazából tényleg a kapcsolatunk maga a tökély, de most nem akarom az orrod alá dörgölni.-mondja őszintén.
-Nelli te mekkora hülye vagy! Nyugodtan mesélj, ha te boldog vagy akkor én is.
