Reggel hatalmas karikákkal keltem és betegen. Tegnap este több órán át csak a hidegbe álltam és agyaltam, reménykedtem.
Amikor vissza mentem a szobámba egyből elaludtam és imádkoztam azért, hogyha reggel felkelek Andris ír nekem egy "jó reggelt!" üzenetet és elmondja, hogy az egész, ami tegnap este történt az egy nagy hülyeség volt.
Este nyilván azt álmodtam, hogy minden rendben és együtt vagyunk.
Mikor felkeltem hirtelen azt se tudtam, hogy hol vagyok aztán rájöttem, hogy a keserű valóságban.
És ebben a valóságban nem igazán kaptam tőle reggeli üzenetet.
Vajon miért szakított velem?
Nem vagyok elég jó neki?
Nem kellek már neki?
Vagy csak annyi, hogy nincs időnk egymásra?
De ez hülyeség. Ha valaki időt akar tölteni a másikkal, akkor időt fog vele tölteni. Minden akarás kérdése.
Merengve bámultam a reggeli kávémat, ami valószínűleg már rég kihűlt.
-Elina kérlek mond el mi a baj! Utálom, hogy nem beszélsz hozzám. Ne próbálj azért büntetni szótlanságoddal, mert nevelni próbállak.-akad ki teljesen anya, majd észre veszi, hogy nem tervezek semmit mondani, így elő veszi a piros Marlboro dobozát. Kivesz belőle egy szálat és szája közé rakja. Meggyújtja a cigarettát és lassan kifújja a füstöt, majd tekintetét rám tereli.
Végig nézem, ahogy a füst jön ki a szájából. Megcsapott a vágy érzése.
-Kaphatok a cigidből?-kérdezem hirtelen. Ő először a csodálkozástól és a hatalmas sokktól meg sem tudott szólalni. Szemöldökét égig meresztette és végig mért. Látom, ahogy többször átgondolja válaszát majd végül lassan kinyitja ajkait:
-Azt hiszem igen. Hisz, ha nekem szabad neked miért ne lehetne? De te mióta is cigizel?
-Mostantól.-veszem el tőle.
-Látom Elina, hogy nincs minden rendben. Mond kérlek el, hogy mi van.
-Andrissal szakítottunk.-fújom ki a füstöt.
-Mi?
-Igen. Tegnap este.
-Miért?-kérdezte aggódva.
-Gőzöm sincs. Csak szakított velem. Össze-vissza beszélt. Nem értem.
-A fiúk buták! Tudom mi kell ide.-vágja rá. Felrántja az asztalról a telefonját, majd a füléhez emeli és kilép a konyhából.
Elégetem a cigim és unalmasan várom, hogy mikor ér vissza anya.
5 percel később lassan nyílik az ajtó és egy hatalmas csoki tortával száguld be a konyhába.
-Eszter adta. Nézd mit írt rá.-mutatott a tortára.
A tortán hatalmas betűkkel BASSZÁK MEG A FÉRFIAK
El se hiszem, hogy tényleg leugrott nekem tortáért.
-Köszönöm!.-ölelem meg anyát. És itt eltört a mécses. Elkezdtem zokogni anya karjaiban. Amióta rosszba vagyok vele felvettem előtte egy álarcot, ami kívülről flegmázást és visszahúzódást mutatott felé. Utáltam magam, hogy ezt csináltam vele, igen ahogy ő fogalmazódott úgymond "bűntettem", de nagyon rosszul esett, amiket mondott, tett. És ezért úgymond így vágtam vissza. De nem érdemelte meg.
-Mihez lenne kedved?-kérdezi anya miközben a torta közepébe süllyeszti a villáját.
-Kiugrani az ablakból.-nézek a mellettünk lévő nyitott ablakra.
-Meg ne próbáld, azért nem ért annyit a csávó.
-Néznék szívesen valami filmet. De nem értem. Valami romantikusat akarok, de azt akarom, hogy a végén hagyja ott a srác és a csaj szenvedjen, mint én. Nem akarok happy end-et. Sőt még a közepénél hagyja ott, minél többet lássam szenvedni a csajt. Esküszöm kéne egy ilyen műfajt csinálni "szakítás utáni filmek"-gondolkozok hangosan.-Miért nem tudnak ilyen filmeket csinálni?
-Gyerek én annyira szeretlek, de ilyenkor úgy érzem, mintha agyba nem lenne minden rendben veled.-sokkolódik le anya.-De Alkonyat 3? Ott elhagyja az a vámpír srác a csajszit.
-Ezerszer láttam, de igen. Pont olyan film kell most nekem. De ne nézzük végig, mert a vége annak is az, hogy végül minden jóra fordul.-forgatom a szemem.
-Jó jó.-nevet anya, majd elindítottuk a filmet.
-Na most itt kapcsold ki.-mondom annál a résznél, amikor Bella éppen Edwardhoz vezet.
-Elina nekem kell a happy end.-vágja rá anya. Hirtelen a telefonom hangos csörrenésére eszméltem fel. Konyhába hagytam a telefonom szóval ki sétáltam a szobából. Titkon reménykedtem, hogy Andris hív.
-Ki az?-kérdezi anya.
A képernyőmön Nelli arca szerepelt. Kicsit csalódottan bámultam a képre.
-Szia!-veszem fel.
-Olyan jó hírem van barátnőm, hogy be fogsz fosni.
-Reméljük nem. Na, de mond csak.
-Én és Gyuben hivatalosan együtt vagyunk.-kiabált bele a telefonomba.
-Úristen, de örülök nektek.-legalább valami jó hírt is kaptam ma. Nelli már ezer éve oda van Gyurisért és az a tény, hogy most már egy párt alkotnak hihetetlenül felvillanyozott.
-Hát igen irtó cuki. Annyira jó istenem. Beszéltük Gyubennel, hogy majd mehetnénk dupla randira meg ilyenek.-egyből megállt bennem az ütő.
-Hát azt nem hinném.-mondom csendesen neki miközben a sírás határán álltam.
-Mi? Hogyhogy?
-Nelli, tegnap szakított velem Andris.-folytak le a könnyek az arcomon. Hasamba megint eluralkodott az a rossz érzés.
-Mi? Neee. Úristen! Hogy vagy? Átmegyek jó?
-Hát nem túl jól. Nem muszáj átgyere.-tiltakozok.
-Hülye vagy? Még jó, hogy átmegyek.-válaszol.
