életet életért/ÁT ÍRÁS ALATT/

iskolai incidens

Eltelt pár nap mióta dante el ment tőlünk. Minden ugyan olyan igazából,suli aztán haza. Aidannal mindennél jobb a kapcsolatom,bár nem szerelem de ez is pont jó.
Laurennek meg igértem hogy ma suli után náluk leszek,mert hiányzom neki.
Tehát ott is alszom.
Anya és lauren nem tudnak mostanában sokat beszélgetni hisz mindketten dolgoznak. Robot szinte nem is látom,hétvégente talán de akkor is csak pihizik.
Dante néha fel hív vagy én őt mondta hogy egy ideig nem kell neki csaj. Meg is értem,ő is csak a tanulásra és a munkára figyel.
Keddi napon járunk most kora reggel van,s már készülődéssel készen vagyok. Reggelim mint mindig nem fogadtam el,siettem ki hisz aidan már ott várt ami fura volt hogy kocsival.
Mióta tud vezetni?És én erről miért nem tudok?
-Te vezetsz is?-kérdeztem meg tőle.
-Hát persze,és esik az eső nem sétálhatunk.-mondta de  az égből semmi nem esett.
-nem is esik...-mondtam ki mire éreztem egy csepp esőt magamon. Na tessék,az időjárás jelentő aidan be indult.
Be száltam hát kocsijába ami amúgy elég szép volt.
Útközben zenét kapcsoltunk s énekeltünk egészen jó kedvet csináltunk reggelre ahogy aidannal mindig.
Mint tudjátok mi nem egy osztályban járunk. Aidannak ez az utolsó éve,én meg még csak most ballagok 8.-ból..
A lényeg hogy a tanár be jelentette hogy a végzősökkel megyünk kirándulni 2 napra sátorozunk.
Annyiban örülök hogy aidannal deee nem szeretem az osztály társait.
A lányok mind utálnak minket ahogy mi is őket. Ördögi körnek nevezném.
Igazából a suliban már nagyon nem is tudok mesélni meg kaptuk a papírt hogy mit kell vinni a kirándulásra. Majd tanultunk mint mindig.
Aztán jött a dél végre indulás haza.
Most én vártam kint aidanra nem ő rám.
Kábé 10 percet vártam rá mire ki jött de egy sráccal lökdösték egymást.
Mindenki körbe állta őket.
-Aidan.-szóltam oda de egyáltalán nem reagált rá. Tudtam ha most nem teszek valamit el kezdenek verekedni aztán minden közösségi médián ott lesz ami egyáltalán nem jó a hírességének sem a pofájának.
Tehát voltam olyan bátor és lelkes hogy össze szorított szemmel közéjük álltam.
-mivan kis lány bele akarsz szólni a nagyok dolgába?-mondta nekem a fiú.
-Nem vagyok kislány és ezt most fejezzétekbe.-mondtam még teljesen vissza fogottan.
-lisa menj innen.-mondta aidan mérgessen.
-Oh csak nem a kislány és aidan szerelmesek?-nevetet de azt hiszem fel baszta minden lehetséges nyugalmamat. Tiszta erőmmel olyat rúgtam lába közé hogy azt is meg bánta hogy rám nézett. A fiú a földön fekve nyöszörgöt a többiek pedig mind nevettek ezen.
Aztán láttam hogy jön a tanár,tudtam is hogy most igazgatóiba mehetek.
-Aidan,lisa igazgatói most!!!-mondta a leg idegessebben a tanár mintha a srác nem tett volna semmit. Aidan rám nézett majd ezt le tudtuk egy szem beszélgetéssel. Fent az igazgatóiban el mondták hogy mit fogunk kapni és a srác mit kap. Be hívták a szülőket így hát 14:39-kor még mindig az ajtó elött ültünk s vártuk valamelyikünk szülőjét.
-Tudod hogy meg tudtam volna verni?-kérdezte rám nézve nagyon nyugodtan.
-Tudom de te is tudod hogy nem lett volna jó az a hírességednek aztán mehetsz magántanulónak engem itt hagyva azt már nem!!-mondtam neki mire el mosolyodott, s láttam laurent és anyát együtt fel sétálni a lépcsőn.
Ránk néztek de már viharoztak is be az igazgatóiba.
Én és aidan kint vártunk még mindig, s kezét piszkáltam unalmamban és amúgy is meg akartam fogni a kezét..
-lisa-mondta aidan.
-igen?-kérdeztem tőle még mindig kezét piszkálva.
-akkor ma nálunk alszol.-mondta aidan el kapva kezem,amire rá néztem.
-aha..-mondtam neki. De még mindig nem értettem miért kapta el kezem.
-azt hiszem vár ránk egy fej mosás de ha már erről van szó...-mondta szemembe nézve s arra észleltem hogy aidan egyre közeledik ajkaimhoz majd csókolja meg őket hosszasan amit viszonoztam.
De azt hiszem ezt mindketten meg bántuk mivel egy torok köszörülésre szét rebbentünk.
-khmm.-köszörülte anya a torkát,lauren meg le esett állal nézett kettönkre.
-Ti együtt???-kérdezte anya.
-Nem.-vágtuk rá mindketten azt sem tudtuk mit mondjunk.
-Najó ez sok most a kocsiba!-mondta lauren mire mindketten csöndben sétáltunk ki az iskolából és ültünkbe a kocsiba közben hallotuk lauren és anya   arról dumáltak most mi lesz.
Aidanra néztem aki az ablakon lesett kifele.
-meghalunk?-kérdeztem meg tőle halkan.
-azt hiszem.-sugta meg nekem.

A vége annyira tetszik😂