| 𝐊𝐢𝐬𝐳á𝐦í𝐭𝐡𝐚𝐭𝐚𝐭𝐥𝐚𝐧 |

| 11. fejezet |

Az orvosok és egyes betegeik, csakúgy, mint a szerelmesek és a barátok, egy mélyen rejlő ösztön parancsára lépnek érzelmi kapcsolatba egymással. Lehet nem igényelni ezt a kapcsolatot, lehet nélküle dolgozni, meg lehet tanulni áthangolni és létrejöhet a kapcsolat váratlanul is, annak ellenére, hogy hosszú időn át nyoma sem volt. De a vonzalom gyökere mindig ösztönös. Néha a vonzalom egy félénk virág, aminek idő kell a virágzáshoz.

Köztem és Conrad között lassan de biztosan jött létre ez a számomra ismeretlen, fura, perzselő érzés, a vonzalom.
Ha meghallják azt a szót, hogy vonzódás mindenki a testi vonzalomra gondol ami persze természetes.
Ha tudományosan kellene definiálni azt, hogy vonzalom akkor egy önkéntes kapcsolatra vonatkozó vágy, amely azért maradt fönn, mert a benne lévők élvezik egymás társaságát. Testileg vonzódunk valakihez. Alapvetően férfi és nő között nemi vonzalmon alapuló erős lelki és testi vonzalom, amely főleg a szeretett személy iránti vágyakozásban, a hozzá való ragaszkodásban, az ő eszményítésében és az érte való odaadásban nyilvánul meg.

A szexuális kapcsolat nem összekeverendő a szerelemmel. Az ember a személyiségén keresztül hozhatja magát szerelmet befogadó, vagy a szerelem lehetőségét kizáró állapotba.
Tehát külsőleg vonzódunk valakihez, vágyat érzünk iránta testileg. Viszont ha a testi vágy és vonzalom mellett a lelke, a személyisége is meg fog, jól érezzük magunkat a társaságában, biztonságot érzünk mellette akkor az már nem csak testi vágy hanem annál sokkal több, szerelem.

Lehet az, hogy én 3 nap alatt talán bele szerettem Conradba? Nincs 1 hete, hogy ismerjük egymást, nem igazán ismerem még és kissé bonyolult is ez, mert ő Conrad Davis akiért minden lány és nő oda meg vissza van és ezzel ő nagyon is tisztában van. Ott van az a dolog is, hogy Jessica vele csalta meg Jamest és ha én még közelebb engedném magamhoz lehet én is sérülnék és én azt nem akarom, nem akarok én is csak a kihasznált lány lenni akit használat után kidobtak. A másik dolog, hogy egyáltalán nem tudom Conrad mit akar tőlem. Érez e esetleg valamit vagy csak kellek neki egy alkalommal és ennyi.
Tudni akarom az igazat.

- Jól van, nézz rám. - Elengedtem őt és fél néztem rá mire rögtön összeakadt újra a tekintetünk. - Le kezelem a szemöldöködet mert még mindig vérzik.
- Jól vagyok nem kell. - Mondta miközben egy kósza haj tincset igazított a fülem mögé de amikor húzta volna, vissza a kezét rögtön megfogtam.
- Jól vagy mi? - Nézek a szétvert, véres ökleire. - Ezt gyorsan le kell fertőtleníteni.
- De...
- Nem Conrad! Ne is ellenkezz! - Szóltam közbe. - Most velem jössz. - Fogtam meg a karjánál a fiút.

- Most hova mentek Reb?? - Kérdezte Liam azonnal.
- Vissza sétálunk, le kell ápolni Conrad sebeit.
- Tesó jól vagy? - Jött hozzánk Ethan sietve miután elküldte a srácot. - Nem volt könnyű elhúzni tőled azt a seggfejt. De adtál neki rendesen az is biztos. - Veregette meg bátyja vállát.
- Nem volt ám olyan szórakoztató. Majdnem megölték egymást. - Szólta le barátját Nick. - Ti meg a dühkezelési problémáitok. - Nézet felváltva a két testvérre.
- Megszólalt az agresszív törpe. - Simogatta meg Ethan barátnője fejét mire Nicole egy gyilkos pillantással ajándékozta meg. - Ha én agresszív vagyok akkor Reb mi? - Mire én rögtön rá néztem. - Csak menjünk vissza a koliba Nicole Morgan.

- Reb most már Ethan itt van majd ő segít a bátyjának. - Mi menjünk vissza.
- Megfogta a kezemet és elkezdett húzni de Conrad határozottan a másik kezem után nyúlt és megfogta, mire vissza kaptam a fejemet és szemébe néztem ami furán csillogott. A szívem a mellkasomban úgy elkezdett verni, hogy azt hittem kiszakad. Majd le néztem kezeinkre és Conrad pont akkor fűzte össze ujjainkat és aprót rászorított. Le fagytam. Nem bírtam ésszerűen gondolkozni egyszerűen Conrad társaságában az agyam kapacitása eléri a nullát. Nem hiszem el, hogy egy választás közepébe kerültem. Ugyanis tudtam, hogy Conrad mit szeretne. Azt akarta, hogy vele menjek.
Egyik oldalon Liam a legjobb barátom, a másik oldalon Conrad akivel nem tudom mi a helyzet. Elhatároztam, hogy ki fogom szedni Conradból az igazat, hogy érez e valamit irántam ténylegesen és nem csak játékszerként kellek e neki. Éppen ezért ki is fogom használni az alkalmat.
- Liam... - Fordultam felé. - Segítek Conradnak utána megyek vissza a koliba oké? - Tudtam, hogy csalódott és, hogy nem ezt a választ várta tőlem de muszáj volt. - Liam aprót biccentett majd ott hagyott minket. Utána Ethan és Nic is elmentek mert beszélniük kellett valami fontosról így én és Conrad sétáltunk vissza felé.