Egy utazásnak indult...🔥 {BEFEJEZETT}

3. nap ~ A katasztrófa előtti órák...

Éppen a békási - szorosban haladunk a busszal. Gyönyörű hely.

A sofőr egyszer csak megáll. Mindenki kérdőn pillant ki az ablakon. Csak az út szélén álltunk meg.

-Na gyerekek, kiszállás! - kiáltja a buszsofőr és az ajtók kinyitódnak. Mindenki leszáll, senki nem tudja, miért.
A tanárok bejelentik, hogy lesétálunk a hegyről.
Kevesen örülnek neki. Nagyon fáradt vagyok, legszívesebben visszamennék a buszba aludni.

Nagyon keskeny az út, illetve nincsen járda. Libasorba rendeződünk és úgy indulunk el az út szélén. Az autósok
rekordsebességgel száguldanak el mellettünk.

Elég ijesztő.

Mögöttem Leah sétál. Átült mellém a busz úton, sokat beszélgettünk. Elmesélte, hogy milyen jól mennek a dolgok Cadennel és én őszintén örülök nekik.

Lassan és óvatosan haladunk lefelé a hegyről. Egyszer csak Mrs. Darin megkopogtatja a vállam, mire hátrafordulok.

-Olivia, nem baj ha Ethant berakom eléd? Nem bír magával. - mosolyog rám.
A fejemet rázom és Ethan pikk-pakk máris előttem van.

Hátra fordul és rám vigyorog. Ekkor megint eszembe jutnak a wcben történtek. Senkinek nem mondtam el, pedig egész nap ez jár a fejemben.

Talán... Leahnak elmondom... vagy Avanak. Az a baj, hogy amióta történt ez a dolog Cadennel én nem bírok Ava szemébe nézni... Nem akarok hazudni neki, szeretném elmondani az igazat. De akkor Leahát szúrom hátba.

Ethan hangja kizökkent a gondolatmenetemből.
-Vigyázz!! - kiált rám, de későn veszem észre a hatalmas gödröt a lábam előtt és belelépek. Nagyon csúszós az út, illetve lefele megyünk.

Szinte azonnal megcsúszok, elvesztem az egyensúlyom és egyenesen Ethan felé dőlök. Ethan szeme kikerekedik, arcán ijedtség fut végig.

Most fogunk együtt legurulni a hegyről?
A karját nyújtja, hogy elkapjon. Már
majdnem földet érek, ezért szorosan összeszorítom a szemem. Ahelyett, hogy a kemény földre esnék, Ethan karjaiban landolok.

Lassan kinyitom a szemem, az arcunk nagyon közel van. Ethan mikor megbizonyosodott róla, hogy lábra tudok állni ( és nem esek el még egyszer...) óvatosan letett a földre.

-Jól vagy? - aggódó tekintettel vizsgálja az arcomat.

-I-Igen... - dadogom. Azért ez ijesztő volt...

-Menjetek, menjetek! Miért álldogáltok? - kiáltotta Mrs. Darin, valahol a sor végén.
Mögöttem Leah áll, vigyorogva járatja a tekintetét kettőnk között. Biztos tud valamit amit én még nem....

...

A napunk nagyon jól eltelt.

A következő szállásunk a gyermekotthonban van. Kinézetre egy kedves kis faház. Belűről is elég jól néz ki.

A tanárok szólnak, hogy mindenki alkosson csoportokat és foglalják el a szobákat. Egy hosszú folyosón 4-4 ajtó van. Vagyis a fiúk és a lányok szobája egymás mellett van.

Bemegyek egy szobába Leahval, Avaval, Emmaval, Isabellaval és Freyával.

A szoba berendezése miatt elég szűkös a hely. 3 darab emeletes ágy van. Mindenki elfoglal egy számára tettszetős ágyat. Én Leah alatt pakolok le. Freya Isa felett van. Illetve Ava Emma alatt pihen.

Eléggé fülledt a levegő, ezért kinyitok egy ablakot. A többiek felhúzzák az ágyneműket, és beágyaznak. Mikor készen vagyunk, mindenki fáradtan hever le az ágyára.

Éppen a telefonomat nyomkodom, mindenkit megnyugtatok, hogy még nem evett meg a medve.
Egyszer csak Austin ront be kezében egy dezodorral és befújja az egész szobát, majd kirohan. Mindenki köhög, meg lehet fulladni.

Emma Austin után rohan. Mi pedig követjük őket a folyosóra, mert a szobában nem lehet megmaradni, hiába van nyitva az ablak.

Sajnos, a helyzet a folyosón sem jobb. A fiúk össze-vissza rohangálnak és mindenki szobáját telefújják. Még jó, hogy nincs tűzriasztó...

Éppen köhögök, mikor a mellettem lévő ajtó kinyílik. Caden áll a bejáratnál és kíváncsian nézi a kialakult helyzetet. Majd felénk fordul:

-Bejöttök? - kérdezi.

Mi Leahval összenézünk, majd vállat vonva követjük Cadent a szobájukba.
Sokkal tágasabb a szobájuk, 2 részre van osztva és még kanapéjuk is van. Caden int, hogy nyugodtan üljünk csak le.
Majd elkezdünk beszélgetni.

-Kik vannak a szobátokba? - kérdezi Leah.

-Adrien, Dominic, Ethan és én. - fejezi be a sort Caden.

-Ez nem fair! - szólok bele én is a beszélgetésbe. - Mi 6-an vagyunk egy fele akkora szobában mint a tiétek.

-Lehet, hogy tágas de akkor is csak 4 ágy van... - magyarázza Caden majd az ágyakra mutat. Az első szobában van egy kanapé és egy franciaágy. A szoba másik részében pedig 2 apró ágy van egymás mellé tolva.

Leahék folytatják a beszélgetést, de én teljesen elbambultam. Az egyik ágyon megláttam Ethan bőröndjét, nyitva hagyta.
Belátást nyújtva a sexi fekete boxerjaira. Elképzelem benne, és még pislogni is elfelejtek...

-Amúgy, hol vannak a többiek? - kérdezem, de igazából csak Ethan felől érdeklődök.

-Adrien zuhanyzik, ha jól tudom... Ethan pedig, szintént benne van a "dezodor csatában". Dominicról fogalmam sincs, már vagy 10 perce elment. - mondja Caden.

Még elgondolkozok a hallottakon, a többiek csendben szemeznek egymással.

Leah óvatosan rám pillant, célozgatva, hogy csak harmadik kerék vagyok... Már szólásra nyitom a számat, viszont mielőtt bármit is mondhatnék, Caden megelőz:

-Olivia, ha nem bánod Leahval mi elmegyünk... de te nyugodtan maradhatsz! Szólok a fiúknak, biztos megértik. - néz rám kedvesen.

-Köszönöm, de... - már épp elutasítanám, mikor eszembe jutnak Ethan alsó nadrágjai. Tudom, hogy nagyon beteges, de nem tudok ellenállni. - Rendben! Nem maradok sokáig, ígérem! Csak addig míg a folyosó kitisztul. - magyarázom.

Caden és Leah elindulnak az ajtóhoz. Leah még mielőtt kilépne a szobából hátrafordul és rám vigyorog. Vissza vigyorgok rá.