A kosarasok szelleme

Otthon

40 perccel később, ahogy ígérte Cayla úgy ide is ért.

-Hallod! Te ezt nem fogod elhinni. Fhu bazdmeg kivan a faszom. Bocs ideges vagyok - mondta zavarodottan

-Semmi, na mondd!

-Ez a köcsög Thomas. Akkora egy suttyó bazdmeg. Ma bejött a papádhoz és Michael bácsihoz, avval a céllal, hogy felpofozza őket. - mondta idegesen

-Fel akarta pofozni a papát? Ez valami vicc? - nevettem el magam

-Ja, de ez még kibaszottul nem a lényeg! Betörte az igazgatóság ajtaját, mondván, hogy Őt nem lehet csak úgy lerázni, majd 5 perccel később jött az észkombány apja is, aki meg a fiú öltöző ajtaját rúgta be. - mondta már kicsit nevetve

-Fhu geci, ez gáz.

........

Kb 1 óra múlva Cayla haza ment és Bea jött be.

-Maddy kedves! Holnap Magáért tudnak jönni?

-Fogalmam sincs, felhívjam a mamáékat?

-Legyen szíves!

M: Mama. Holnap tudtok jönni értem 7:15-re?
E:(emma): Persze kincsem, ott leszek! Jó éjt. 💋
M: Köszi, jó éjt! 💋

-Igen holnap akkor jönnek értem 7:15-re.

-Rendben, egy utolsó vizsgálatot azért még megejtenék.

-Rendben! - mondtam szenvedve

........

A vizsgálat után alá kellett írnom papírokat, meg beszélnem kellett az orvosokkal. Mikor ezekkel végeztem, nagyon fáradtan feküdtem le. Másnap reggel 6:45-kor keltem, hogy össze tudjak pakolni, meghogy felöltözzek. 7:10-kor bejött Dr. Mason meg Emilia akiktől elbúcsúztam, majd segítettek lecuccolni és megvárták velem a mamát.

-Akkor viszlát! - mondtam megkönnyebbülten

-Aztán vigyázzon Magára! - kiáltották utánnam.

A kocsiban

-Szia mama! Köszönöm, hogy jöttél értem.

-Ugyan, nem fogom hagyni, hogy betegszállítóval gyere haza. Na mivan a térdeddel?

-Ezeket kikéne váltani a patikában. - nyújtottam oda egy halom receptet

-Nincs nálam ennyi pénz. - szégyellte el magát a mama

-Mama! Ezt a kórház állja, semmit nem kell értük fizetni.

-Akkor jó! - nyugodt meg

-Útba kéne ejtenünk a sulit. - mondtam elbambulva

-Minek? - kérdezte kíváncsian.

-Kellenek a tanszereim, bekell pótolnom egy hét tananyagát.

-Majd a Papó haza hozza. - és evvel a lendülettel bekanyarodtunk a Nemzetközi Gyógyszertárhoz.

30 perccel később a mama egy kisebb méretű szatyorral a kezében jött ki.

-Ennyi gyógyszert még életemben nem láttam! - mondta kicsit szomorúan

-Hát én se! - csodálkoztam rá

-Ezek mind 3 hónapra vannak, nem szabad egy napot sem kihagyni, folyamatosan szedned kell őket! - mondta anyásan

-Oké - zártam rövidre, mert nem szerettem, ha úgy dirigált, mint egy anyuka.

.........

Mikor haza értünk felhívtam a papát.

M: Szia Papó!
P: Szia kincsem! Otthon vagytok már?
M: Igen, kaptam egy csomó gyógyszert.
P: Az nem túl jó!
M: Hát nem. Haza tudod hozni a tanszereimet?
P: Igen, de nincs kulcsom a szekrényedhez.
M: Caylával és Tammyvel vagyok egy szekrényben. Kérj tőlük kulcsot!
P: Oké, viszont megyek! Vigyázz magadra, szia! 💋
M: Okés, szia Papó! 💋

.........

Majd leraktam a telefont és elkezdtem kipakolni a bőröndömet, amikoris mama szólt, hogy kész az ebéd. Ebédre káposztás tészta volt borsosan, finom volt megettem mindet és utánna bevettem 11 db gyógyszert. Annyira fájt utánna a torkom, hogy az leírhatatlan.