Sose tudtam veszíteni-Lando Norris fanfiction

5.Rész

Tulajdonképpen, innentől kezdődik a történetem.

 Az első versenyen csak nézőként voltam ott, mivel a csapat nem akarta, hogy már az első versenyen port kavarjunk.Főleg úgy, hogy a csapat legelső F1 futama elé néztünk. Valószínüleg elég nagy felfordulás lett volna, ha látják, hogy az új pilóta egy lány. Ezért kaptam tőlük jegyet és a paddockból nézhettem a versenyt.Egy velem egyidős F2-es másodpilóta vette át a helyemet a versenyhétvégére.

A csapatból szóltak, hogy a pilótaparádé után menjek le, és én is menjek körbe a kamionnal a pálya körül. A Bahreini pálya elég hosszú, szóval kihasználtam az alkalmat, hogy beszélgessek a csapattal és beilleszkedjek közéjük. Mindenki nagyon kedves volt velem és szerintem sokat számítot,t hogy beszélgettem velük.

Miután vége lett, behívtak a garázsba, hogy onnan tudjam figyelni a további eseményeket. A csapat végül P5 és P7 helyen végzett, ami így elsőre szerintem nem olyan szörnyű eredmény.Mikor már mindennek vége lett, gondoltam sétálok egy kicsit a boxutcában és majd csak utána megyek a hotelbe.

-Ismeretlen: Hé te! Neked nem szabadna itt lenned!

-Elnézést, de maga kicsoda?

-Lando Norris vagyok, de ezt én is kérdezhetném! Várjunk csak! Te nem az a lány vagy, aki még nagyon régen küldött egy videót nekem?

-Szuper, akkor emlékszel rám. Wendy vagyok!

-Persze hogy emlékszem rád! Nagyon vicces videót raktál össze, gondolom részegen.De ne aggódj, köztünk marad! -Kacsintott egyet felém amire nem nagyon számítottam.Hogy hogy eddig nem láttalak itt?

-Eddig tanultam és nem volt időm szinte semmi kikapcsolódásra, de most végre van.Szóval a legjobb sportot választottam.-Mosolyogtam vissza rá.

-Ja persze érthető!Máris van egy jó pontod! Nincs kedved holnap beülni valahova egy kávéra?

-De persze, nagyon szuper lenne!-Hirtelen eszembe se jutott, hogy tulajdonképpen Lando Norris most hívott el kávézni, ami az ő szájából kicsit randira invitálásnak hangzott.

-Szuper, akkor holnap ha érted megyek 3-ra, az megfelelne?

-Tökéletes, Sainz-al vagyok egy szállodában. 202 szoba, második emelet.

-Ja persze, tudom hol van a szálloda. Akkor holnap 3-kor!

-Rendben!

Ezek után a vérnyomásom az egekbe ugrott.Felültem a motoromra és gyorsan visszamentem a hotelbe.Nem sok mindent sikerült aludni, mivel egész este a találkozón agyaltam, meg természetesen Lando-n. A tökéletes arcán, a kedvességén, ami belőle áradt, a mosolyára és arra a tökéletes nyakára. Nem akarom magamnak bevallani, de szerintem kissé beleestem.Eddig is szinte az egyik kedvencem volt, de most még jobban megkedveltem.