29. resz

198 12 0
                                    

Ez már az 5. nap estéje mióta Jisung elment nővéréhez. Már 5. napja, hogy Jisung ignorálja Minho már napokkal ezelőtt küldött üzeneteit, ezzel 5. napja kínozva mindkettőjüket.

Mióta a fiatalabb elment Minho nem hajlandó kimozdulni a szobájából, sőt, az ágyát is alig hagyja el. Nem mintha aludna, hiszen már Jisung nélkül nem tud, de még étvágya sincs és még noszogatásra is csak ritkán hajlandó enni. 

A helyzet Sungienál sem sokkal másabb. Mióta nővérénél, Ryujinnál lakik csak Minho pulcsijában van, amit még aznap nyúlt le tőle, mert úgy gondolta így majd könnyebb lesz. Ő sem eszik sok mindent, mert úgy érzi nem érdemli meg, de persze, nővére még így is beletömi a kaját. Jisung tudna aludni köszönhetően a Minho illatú pulcsinak, de a rémálmok csak nem hagyják pihenni.

Jelen pillanatban Minho élettelen szemekkel hagyja el a fürdőszobát és a folyosóra kilépve nagyanyja aggódó szemeivel találja szembe magát.

-Minho drágám hogy vagy? Nagyon szarul nézel ám ki.. -mondja ki őszintén, és összeráncolja a szemöldökét.

-Köszönöm, hogy ezt közölted velem. -vonul be a szobájába, kikerülve idős rokonát.

-Naa... ne csináld ezt, nagyon rossz így látni, Minho. -mered szomorúan unokájára.- Segítek neked valahogy csak mond mit tehetek érted.

-Sajnos ezen nem tudsz segíteni nagyi, ahogy én sem, de nyugi nem leszek már sokáig a szemed előtt. - Teszi zsebre motorja slusszkulcsát, hiszen pár napja elhozta szülei házából mikor nem voltak otthon.

-Ezt meg hogy érted? Nem mehetsz így sehová, még a végén hülyeséget csinálsz! - fogja meg a fiatal karját.

-Figyelj, most megyek és kikapcsolok egy kicsit, oké? Minden rendben lesz. -húzza ki karját a gyöngét szorításból, majd az ajtóhoz sétál. - Későn jövök szóval aludj nyugodtan! 

A választ meg sem várva leslattyog a lépcsőn és miután felhúzta cipőit kimegy a ház melletti garázsba. Motorjára ülve a legközelebbi clubba veszi az irányt, mert hát hol tudna az ember jobban kikapcsolni? Már elmúlt 10 óra, ilyenkor már alig van forgalom, így Minho a sebesség korlátozó táblákat figyelmen kívül hagyva száguldozik végig az utcákon. Alig 10 percébe telik az úti céljához érnie ahova rögtön be is megy miután biztos helyre állította motorját. Rögtön a bárpulthoz veszi az irányt és eleinte csak valami enyhe koktéllal indít aztán folytat egy vodkával... vagy kettővel.. a többi pedig már homályos számára. Minho alapvetően jól bírja a szeszes italokat, de üres gyomorral mindenkibe hamarabb beleivódik az alkohol, mint amúgy. A fiú már nem is tudja mennyit ivott, de azt igen, hogy teljesen fölösleges volt, hiszen nem sikerült elnyomnia azt a bizonyos fájdalmat. 

Minho hátra pillant a táncoló tömegre akik mind jólérzik magukat és elgondolkozik, hogy talán neki is táncolnia kéne, de elveti az ötletet mikor az egyik nevetgélő csoport mögött megpillant egy ismerős arcot. A bárpultostól elköszönve huppan le a székről a lábaira és szégyenére egy percre meg kell kapaszkodnia az asztalban, hogy nehogy megboruljon. Célirányosan indul meg a személy felé, átvágva az egyik csoporton akik útját állták.

-Hannie! -szól oda egy nyöszörgő kiáltással, mire az említett hátra fordul egy pillanatra, de nem szentel Minhonak nagyobb figyelmet, és visszafordul barátitársaságához.

-Te mit keresel itt, édes? -mondja egész hangosan és szinte neki vágódik a szék hátuljának. -Ide rossz emberek járnak, nem kéne itt lenned.. 

A fiú egyszerű mozdulattal, finoman öleli át az előtte ülő alakot, aki hirtelen ötlettől vezérelve felállva felpofozza az őt ölelőt.

-Haver ha nem tudod a határaidat ne igyál! -szól rá az a bizonyos illető, de Minhot elnyelik a gondolatai, ahogy fejéhez emeli a kezét.

Mit tettem, hogy ennyire utál..?

Tényleg ennyire elszúrtam volna? 

Végülis nem szúrhattam el semmit ha sosem szeretett, nem igaz?

-Hiányzol Jisungie... -mond ki ennyit alig hallhatóan, mire a másik illető elképedve néz rá.

Minho lassan pillant a másik személyre és talán kellett neki az a pofon, hogy végre észre vegye azt, hogy egyáltalán nem szerelme áll előtte. Minho full sokkban áll a lány előtt aki széntén meglepve bámul vissza rá. A fiú már éppen szólalna meg, hogy elnézést kérjen, de a lány megelőzi.

-Minho..? -billenti oldalra a fejét.

-Ismerjük egymást..? -néz rá értetlenül.

-Igen, vagyis nem, te engem nem. - mosolyog rá kedvesen, majd mintha valami kattanna az agyában csattan fel - Jézusom! Velem kell jönnöd! -ragadja meg Minho csuklóját.

A fiú nem kissé lepődik meg, hogy egy konkrét idegen most el fogja ragadni, de nem tűnik rosszindulatúnak. A lány sietősen kapja fel táskáját székéről, majd barátaitól elköszönve húzza át Minhot a tömegen. A helyet elhagyva jobbra fordulva folytatja a szapora tempót, vagyis folytatná, ha Minho ellenkezően meg nem torpant volna.

-Hova akarsz vinni? Egy az, hogy arra van a motorom. -mutat a másik irányba.- Másodszor pedig, ha ribanc vagy engedj el baromi gyorsan, mert nem szeretnék Jisungon kívül lefeküdni senkivel. -mondja ki kerek- perec a gondolatait.

A lány mérges pillantást vet rá, mielőtt egy sóhajtás után megszólalna.

-Először is, szarok a motorodra, majd reggel összeszeded, mert ilyen állapotban ÉN nem fogom neked engedni, hogy ráülj. Másodszor, nem vagyok ribanc, de jó tudni, hogy még ezek után is ilyen hűséges vagy Jisunghoz. Na gyere, nem viszlek rossz helyre! 

-Akkor mond el hova viszel! 

-Abba mi lenne a poén? -vonja fel szemöldökét, majd a válaszra nem várva kezdi tovább vonszolni az ittas fiút a sötét utcán.  

________________________________

Halkan megjegyzem, hogy a cocktail-t borzalmas volt magyarosan leírni és igen, ez közérdekű közlemény volt.

További szép napot/estét/reggelt/hajnalt mindenkinek! 
143!<3

Love you anyway //Minsung//Where stories live. Discover now